2011. december 10., szombat

Szintlépés - erre inni kell!

 Egy játéka miatt egyébként is tisztelt ophus kolléga annyira jókat ír a borok kóstolásáról, hogy arra jutottam, ideje nekem is szintet lépni ebben a témában. Természetesen egyszerre csak egyet, hiszen fontos a jó bankrollmenedzsment és nem kell kapkodni. Leveleztünk, kikértem a véleményét a mostanság fogyasztott rozékról és borokról és adott pár támpontot a válogatáshoz, köszönöm neki ezúton is. Mivel ma este Fecó barátomat vártam, hogy megköszöntsem névnapja alkalmából, így beszereztem a kis ajándék mellé egy felbontandó jódolgot is, ami ezúttal hosszas tanakodás után a Demeter pincészet 2009-es Törökverő cuvée-je lett. Igen ám, de jóbarát beteget jelentett és nem helyi lakos. Jobbulást neki! Nejem meg ugyebár Pesten kicsapong éppen barátnőjével és nem is jönnek ma haza, így Dorkával és Áfonyával vagyok itthon. Hamarosan kezdődik egy 10K-s freeroll, azt várom épp. Mivel a kiskorú lány és macska nem iszik alkoholt, de sikeresen elvitték végre a régi ágyunkat, így valamit tennem kellett a megvásárolt borral. "Nohát, dugóhúzóra fel!" - mondtam magamnak és az elhatározást tett követte. Húúú, nagyon jól sikerült a választás! Gyakorlatilag ugye fogalmam sincs a borokról (bár már öntöttem ki mosogatóba, de az nyilván nem is volt igazán bor). Hagytam levegőzni kicsit, majd keveset öntöttem egyszerre a pohárba és lötykölgettem, mint a nagyok... érdekes, mert tényleg egyre több illat került elő. Az íze pedig isteni (hopp, hozok is be mindjárt valami sajtokat, csak a kismacska itt fekszik az ölemben). Ha igazán értenék a borokhoz, ezeket írnám ehhez a küvéhez asszem: A bor színe közepes intenzitású, tiszta rubin, feltapadása szép. áradó illata a meggyé, mely mögött gyógynövények finom kesernyéssége sejlik fel, amit azután felülír egy rumos -fűszeres,  tüzes karakterjegy. Íze száraz, a tanninok már nem bántóak, de még csiszolódnak, a meggy és a gyógyfüvek egyensúlyoznak, megjelenik a csipkebogyó, utóízében a gyógyfüvek tartanak ki hosszabban. A divatos gyümölcsösség mellé bátran állít határozottan férfias ízeket. Ám mivel nem értek, ezért csak kigugliztam nektek hehe... Azért gyümölcsöket és egyes fűszereket már fel-felismerek. A sajtot kénytelen voltam Dorkával behozatni, mert Áfonya teljesen elterült, pedig szegény mancim most befáslizott lábbal netezik a másik gépen, mert kibicsaklott a bokája hazafelé jövet.
Mint említettem végre elvitték a régi ágyunkat, és teljesen beállíthattam az úja(ka)t a szobába. Nagyon kényelmes. Hosszú idő után újra egysíkban lehet aludni, nem 3 részre tagolt ágyon keresztbe. Mondjuk kissé módosítanom kellett az eredeti konstrukción, mert a 200K-s ágy (a kettő kanapé összesen volt ennyi) ágyneműtartójához kicsit alulméretezték az összetrartó csavarokat és gyakorlatilag az első kinyitások-becsukások alkalmával már ki is szakadtak a helyükről. Nem estem kétségbe azért, de nem a garancia miatt, mert akkor ugyanígy lenne kijavítva és egy csomó plussz idő, inkább saját magam javítottam, hiszen én egy ezermester vagyok, mint köztudott. Most tökéletes. Gyöngyi majd leírja a saját véleményét az ágyról én pedig azért felteszem ide a képét (natúran) vagyis minden egyéb díszítés, plüsállat, macskapléd nélkül.





Kinyitva most nem fotóztam le, de klassz úgy is.

Hú, de fincsi ez a borocska! :)
Közben elkezdődött a ps-en a szülinapi freeroll is. Én (omg) a 2005-ös regisztrálók között indultam. Akkor még hittem ennek a site-nak hihi. Ma mondjuk visszanyerhetné a bizalmam igazán. (Haha, most épp három kolléga ment allin: 55 vs. TT vs KK. Na ki nyert vajon? (Igen az.))
Cégnél kapunk némi 13. havit, ami bruttó 20-30 ezer lesz megintcsak (jesszus, majdnem 300ezret írtam haha) viszont ezúttal jár hozzá vagy 70K értékű melegétkeztetési utalvány. Mondjuk nem hiszem, hogy a melegeket külön étkeztetni kell. Ugyanolyan önálló emberek, mint bármelyikünk, de azért elfogadjuk nyilván és majd jól megmadarasteszkózzuk. Ünnepek előtt jól jön a kajára meg utána is persze. Emlegettek valami ködös béremelést is (ez nem ugyanaz, mint a ködbér, csak mondom...), ami akár elérheti a kemény 5+2 százalékot is (4-5 éve nem volt béremelés egyébként). Cserébe az év folyamán szépen megszűntetik a délutános műszakpótlékot. Kedves gyerekek: Vajon növekszik-e majd 2012-ben így a reálbérünk? Pedig ki tudja mihez kezdünk jövőre a pókerrel ill. nélküle, ha úgy alakul.
Kérdések, kérdések... inkább igyunk még!
Jelentem: a sötétszürke macskaszőr meglátszik a világos bútorszöveten, de sebaj, szépen le lehet takarítani, ha jönnek a kedves vendégek.
...és most játék (és bor) tovább...

2011. december 5., hétfő

Én próbáltam...

  Igazán megpróbáltam, hogy a 119-ből normális bankrollt építsek, de valahogy nem jött össze. Szépen elkezdett emelkedni, már 400 felett is voltam, aztán muszáj volt megcsappantani, ráadásul bekerültem egy csúnya down-ba és most jelenleg ott tartok, hogy az utolsó 6 dollárból próbálok ipokeren 4 eurocenten omaha cashgame-ezni… Ma tartok 13-nál. Mellette be-be próbálkozom a PS-en mindenféle free-vel, amiket a felhalmozott pontjaim megengednek. Volt is már egy 9. helyem majd 5000 nevezőből 1K garis turbon, amivel erős 8 dollárt sikerült besepernem :) amit aztán persze elmulattam, mint egy igazi dzsentri. Utolsókat rúgta a tegnapi rekordkísérleten, ami majdnem fagyásba fulladt ugye, de végül folytatták. 12125 hely fizettett, indultunk 200ezren. Éreztem az erőt, nagyon figyeltem és végig sikerült átlag felett tartanom a stackem. Így tudtam dobni JJ-t preflop (a turbo struktúra ellenére) valamint két gyengepárt flop után. Lefüleltem egy nagy blöfföt valamint jókor pusholtam mindig és kitartottak a 80%-os lapok (meglepő módon). Aztán kb. 40K főnél sajnos a szokásos KK-m elvérzett egy aránylag shorty A2-je ellen, ezzel én is allin/foldra kerültem. Hamarosan nagyvakon AK-t kaptam, egy korai bigstack limppel maradtam párban, rá is toltam a 12-szeres nagyvakot, és simán callolt QJo-val. Turn J lett, én meg kipotty. Nagyon nem stresszeltem, mivel tudtam, hogy min indulok és, hogy kicsapós lesz, de jó lett volna valami nagyobb score.
Nem igazán tudom még mindig, hogy hogyan tovább. Mindenesetre összeírtam mindenféle freerollokat, de az ugye nem bankrollépítő formula manapság. Eszembe jutott, hogy keresek stakert és visszatérek a komolyabb sng-grind-be, de valószínűleg nem lennék elég vonzó ajánlat a szponzorképes játékosoknak, a barátaim pedig sajnos nincsenek úgy eleresztve bankrollilag, hogy 4-600 játékpénzt ilyesmire elkülönítsenek. Ráadásul hamarosan átlépjük a kritikus január 1-et, ami után fogalmam sincs mi lesz. Ha nagyon durvaság jön, akkor gyakorlatilag nem is éri meg majd játszani… Pedig olyan jó móka ez a pókerelés. (No nem mindig persze :))

  Írtam legutóbb, hogy a mérleg micsoda számokat mutogatott nekem, de tulajdonképpen annyira nem meglepő, ha nálam ilyen egy light-os szenya:





 Most még rá is tettünk egy (nagy) lapáttal, mert szombat este Gyöngyi anyukáját köszöntöttük a Kecskeméti Csárdában egy jó kis vacsival. Valami hatalmas adagokat kaptunk. Mindenki fotózgatta a saját tányérját, mert nem mert hozzákezdeni. Az enyém sima volt, be is nyomtam a leves után :-))
Mivel én vezettem, és mégiscsak nejem anyukáját ünnepeltük, így a finom borocskát és a páleszt, csak szagolgatni voltam hivatalos, de nem bántam, mert nagyon jól éreztük magunkat.


 Holnap jön ugye a Miklós, úgyhogy mindenkinek jó csokizást kívánok! Azért nem teszem, hozzá, hogy karácsonyt meg újévet, mert még talán sikerül jelentkeznem előtte és nem akarom ismételni magam. Persze a listákat már írjuk. Nálam ez leginkább könyvekből áll természetesen. Mivel a már említett ps-rekordkísérletnél nem sikerült bemalacolni a fődíjat, így valszeg idén sem lesz mindenkinek apple gép a fa alatt, de majd egyszer… Tudom, hülyén hangzik de gyakorlatilag olyan szerencsések vagyunk, hogy nincs szükségünk semmi különlegesre, mert itt vagyunk egymásnak és ennél nincs jobb. Ez ilyen csöpögős meg minden, de tényleg így van és ez jó :D
Kis feleségem megint kitett magáért, ami az előkészületeket illeti: Szépeket festegetett, amivel az előszobatükröt feldobtuk, valamint elkészültek az adventi díszek is (nem most, hanem még időben). Képeket majd ő, ha esetleg akarja (bár akiket érdekelt már úgyis láthatták fb-n :-))
Új ágyikónkat már nagyon várjuk, de késik (szerencsére nem múlik). Talán ezen a héten már lesz valami belőle.

 Hamarosan céges buli is befigyel. Már évek óta nem jártam, mert nemigazán érdekelnek a részegek meg a haknizó c-kategóriás sztárműsorok, tombolát sosem veszek, és a tömegével felvett kisebbségi segéd(?)erő-vel sem igazán van közös témám. Tavaly ha jól emlékszem az egész csapat kihagyta tőlünk, kivéve természetesen a főnököt, de ő már régóta nem igazán tagja a csapatnak, inkább egy köcsög :D Néha-néha még vannak tiszta pillanatai, de már az sem hiteles. Kár érte, de ez van. Most viszont pár értelmesebb kolléga is ott lesz, így mégis elfogyasztunk némi italt és ételt és italt is közösen. Mivel már feliratkoztam, így muszáj is lesz elmenni, különben levonnak 3500 Ft-ot a béremből (lol).

 Érdekesek továbbra is ezek a fórumok. Melóhelyen ugye van időm olvasgatni, csak sajnos egyre többet hallani, hogy readonly módba kapcsol a tulajdonosa. Flopon már rég megszűnt mindenki, pnews-on szerencsére van pörgés, bár inkább csak pár emberke  a lelkes, de ők live MTT játékosok, ami perpill nem az én hatásköröm. De olvasom amit tudok. Ami nagyon jó, hogy ideigazolt GrinderCorey, aki igazi vegasi CG specialista, ráadásul remekül ír és mostmár exkluzív rádióműsort is készít. Nagyon szimpatikus figura, imád beszélni, roppant barátságos mindenkivel és szórakoztatóan tud előadni. Remélem sokáig kitart, mert különleges színfolt, pláne, hogy mostanság nagy profijaink egytől-egyig elhallgattak már, talán Ricsit kivéve, akinek ugye muszáj bejelentkezni. Mondjuk akadémián nem vagyok és strategy-n is ritkán. Ophu természetesen alap marad, és szerencsére még mindig vannak akik naplóznak. Gyakorlatilag majdnem mindenkit elolvasok, ami nem bedbítmesélés persze. Sőt vannak kimondott kedvenceim is. Néha gondolkodom, hogy egy-két bejegyzést én is odaírjak, de nem lenne jó szétszedni a blogot, maximum kopizni tudnék, de akkor meg jönnek a fikázások :-)) Mondjuk azt meg ki nem sz*rja le! Lehet, ezt be is teszem, hátha érdekel ott is valakit amiket írkálok itt… Ráadásul most van egy-két játékos, akik szintén előszeretettel nyomják az sng-ket, ráadásul hasonló limiten mint én (tettem, amíg volt bankrollom). Szívesen részt vennék ilyesmi kupaktanácsban, csak persze én szakmailag nem tudnék sokat hozzátenni. Szégyen vagy sem (inkább az) 6 év alatt max a sharkscope-ot használtam, mint segédprogit, és még mindig nem is értek a szükséges progikhoz. Sőt egy csomó alapdologgal sem vagyok tisztában a mai pókerrel kapcsolatban. Elég pluszos játékos voltam sng-ken még az aktív időszakban, egy csomó minden ösztönösen jött, amiket később szakmai cikkekben találtam, mint pluszEV-s dolog. Viszont a nyereség növeléséhez nyilván kellene fejlődni is, nem csak egy szinten álldogálni. Azért pl. egy ophu ill. bpo ligán tudtam dolgokat ellesni pár kompetensebb játékostól, amiket igyekszem beépíteni magam is több-kevesebb sikerrel. Remélem megmaradnak az elemző topikok (az a pár), mert ha nem is értek mindent, talán ragad rám valami.

 Hopp, még elfelejtettem, hogy kapott tőlünk Dorka egy klassz képet a szobájába. Múlt héten fel is raktam neki, szerintem dögös lett:








Áfonyáról ezúttal nem ejtettem szót, de a rajongóknak két újabb kép:

Na, ez egy kissé hosszúra sikeredett, ráadásul póker megint többségben van, de sebaj.

2011. november 14., hétfő

Szaporítás

 Benyomtam egy kis Yonderboi-t és most írok pár sört.
A cím sajna nem a pókerolásra utal, merthogy a bankroll nemhogy nőne, inkább megint csődközelbe kerül lassan, de nincs feladva a dolog azért. Különben is ki van tűzve a cél: az egész családot ellátni Apple számítógépekkel! Mondjuk ez azt hiszem hosszú távú terv lesz :) Hogy miért Mac? Mert ég-és-föld a különbség. Tapasztalatból beszélek, hiszen otthon pc van, melóhelyen meg Mc. Intosssh.
 Node akkor mi is az a szaporacímzés? (Nem, nem az :-)) Egyik fekete molly úgy néz ki kismama lett, most várjuk, hogy pukkad-e vagy tényleg lesz szaporulat az akváriumban. Ez az egyik része. A másik pedig, hogy hétvégén sógoromnál poénból rááltam a mérlegre, és megdöbbentem. Régebben a versenysúlyom, úgy 59 és 63 kg között mozgott. Mindig vékony alkat voltam. Néha még kissé csaltam is 66 kg-ot mondva, hogy ne legyen a 175 cm-hez hülyén hangozva a dolog :-) Nomost aznap még szinte üres gyomorral sikerült a számlálónak felkúsznia 69,6 kg-ra!!! Miezmiez mondom, biztos rossz a mérőműszer. kimentem egy pohár kóláért, addig lányomék letesztelték: semmi baja. Visszajöttem, ráálltam megint... omg 70,2 kg. Most persze mondhatnátok, hogy miamanót akarok én ezzel, de tényleg csodaszámba megy a dolog számomra, mivel nem érzek magamon különösebb változást. Nojó, néha látszik kis pocak, de semmiképp sem plusz 6-8 kilóval. Nem is érzem nehezebbnek magam, tök jól vagyok. Gondolkodtam és természetesen megvan az amanobabság-magyarázat: Összefüggésben állok természet-anyánkkal és bizony ahogy éveim száma nő, a Földön folyamatosan növekszik a gravitáció! Ez teljesen tudományos bizonyítékokkal alá tudom támasztani, csak most nincs kedvem :P (Majd bemondják a hírekben, ha kiderül.)
  Szombaton megest Pest volt az úticél. Ezúttal Dorkának szerettük volna kicsit megmutatni a belvárost. Letettük a kocsit sógoromnál, aztán metróval bementünk a Deák térig és sétálgattunk. Váczi utca, Dunapart, Andrássy út. Persze útbaejtettük az applestore-t meg egy-két divatmárkaboltot, de csak nézelődni inkább és elsődlegesen a városi látnivalók miatt mentünk. Csodás időnk volt, végig sütött a napocs. Délután visszametróztunk Istihez és miután megtekintettük a "csúcsforgalom jelzőlámpa-romlás után" című képet...

... közösen továbbhaladtunk a skandikea boltba szétnézni, majd vissza Istvánhoz hüledezni a mérlegen ugye. Hazafelé még beugrottunk a másik hasonlóbetűs boltba is (értsd: kika), mert egyrészt szeretünk ott nézelődni, másrészt ellenőriztük, hogy valóban jól választottunk ágyat a komfortékában :)
Itthon már csak a pizzasütögetés volt hátra és hogy jól megsimizzük Áfonyát...
Fárasztó , de nagyon jó kis nap volt megintcsak.

2011. november 5., szombat

Nyárutó, őszelő

 Hosszú-hosszú ideje már...
...de most azért megpróbálkozom. Utoljára még az augusztusi sirámok voltak itt a blogban, ám szerencsére annak az időszaknak vége lett. Megszűntek az állandó túlórák és a hullafáradtság (pontosabban normális szintre csökkent a mennyiség). Ez jót tett az életnek természetesen. Ideje volt, ugyanis pókerileg sikerült szinte lenulláznom a bankrollt. Összeszámoltam és össz-vissz kemény 119 játékzseton maradt szeptemberre. Ez nem egy teremben lévő állomány, hanem az összes együtt. Nos innen váltottam stílust. Kicsit letettem arról, hogy mindenáron pénz kell a pókerből, mert csődbe megy a családi költségvetés és legfőképpen gyakorlatilag leálltam a jokerstaros játékkal. Néha-néha még be-bekapcsolom némi ligabuli vagy ilyesmi végett, de nem hagyom magam tiltre rakni nap-mint-nap az eszelős rng-jükkel. Elnéztem más termek felé. Elsősorban visszatértem Betfairre, ahonnan a szép londoni emlékeim is származtak. Nem kellett csalódnom, mert kellemes hely maradt, kellemes ellenfelekkel. Itt is levernek néha 1-2 outok, de nem ez az általános tendencia, mint ps-en, hogy jobb lappal nincs esély. Szeptemberben ha jól emlékszem három 100-200 közötti induló létszámú omaha versenyt is sikerült nyernem, ami jól esett a lelkemnek (bankrollt mondjuk csak minimálisan emelte, de ösztönzően hatott legalább). Mondjuk most sem túl rózsás a helyzet, mert esélyem sincs, hogy normális limiten játsszak. Sajnos az 1-2 dolláros versenyekhez meg nem sok türelmem van. Nem sürgetem a dolgot, bár lehet, hogy ugye január 1-től hivatalosan véget vér majd a pókerolás, de kapkodni felesleges, csak a bukta van belőle. Tuzsi barátom kitartó volt és végre behúzott egy normálisabb eredményt a nagy gamblingversenyek között, de roppant sok idegeskedésbe és beülőbe került neki is. 20 perc múlva wpt csomagokért szállok harcba. Nem fogom túlspilázni a dolgot, mert sok promóstárs lesz, így minimális az esély, de meg kell próbálni nyilván. Tulajdonképpen nagyon tetszen az a felállás, hogy szakértő fórumokon megállapítják, hogy micsoda egy béna játékos vagyok, de behúzok mondjuk egy 150K eurós fődíjat valahol (mint nemrég Bécsben egyik hazánkfia). Annyira tudnék vigyorogni a kritikákon. Node ez nem biztos, hogy sikerülhet az életben, így próbálok tudatosan játszani tovább.

Na, jól elment a bejegyzés póker irányba, pedig a pozitív dolgok mostanság inkább függetlenek ettől a játéktól...

Most jöttünk pl. haza a szokásos évi 3 nap, 2 éjszakás Shirazhoteles kikapcsolódásunkról. Annyira, de annyira jó volt megint. Nem is részletezem, mert már régebbi postokban úgyis áradoztam az egészről. Csak ismételni tudnám magam.
Most őszi szünet van a suliban, de Dorkának is elkezdődött szeptemberben a suli persze. Nagyon ügyesen folytatja továbbra is, nem lehet panaszunk. Én is megbékéltem megint a melómmal, pontosabban avval eddig se volt gondom, csak a morális helyzettel, ami a cégnél sokszor uralkodik. Ám sikerült visszatérni a cinikus énemhez bent, így jól elpoénkodunk ha szarság van jelen. Halacskák jelentem megvannak hiánytalanul (nagy szó). No persze kérdezhetnétek, hogy ez kit érdekel, de mivel enyém a blog, azt írok, amit akarok... (hehe)
 Nagyon klassz élmény volt még Egerszalók előtt, hogy régi kedves barátaink, Luca és Zed meglátogatott minket itt Kecskeméten. Békéscsabán nyertek mindenféle aranyérmeket a kolbászfesztiválon, és szerencsére nem voltak restek bejelentkezni nálunk, hogy eljönnének. Húúú, nagyon megörültünk nekik! Roppant jó kis kolbászt...akarom mondani... napot töltöttünk együtt. Gyöngyi fincsi ebédet készített, aztán elvittük őket a város egyetlen dombjára, ahonnan egész Kecskemétet belátni. Kicsit mászni kellett, de megérte. Szerintem még esetleg kényelmesebb pesti barátaink is fel tudnának jönni (hihihi). Utána irány a városközpont, igyekeztünk pár szépséget bemutatni, majd kávéztunk (már aki), barangoltunk, pizzáztunk és este elköszöntünk. Hopp, majd elfelejtettem: Lucáék látták (!) Áfonyát. Igenis van macskánk... :D

Hű, mindjárt kezdődik a verseny... majd igyekszem nem újabb másfél hónapot várni a kövi bejegyzéssel (haha, napersze)

2011. augusztus 19., péntek

Bérrabszolga lettem

  Amióta visszajöttem a szabiról (Balcsi), igencsak kemény dolgok történnek a melóhelyen. Gyakorlatilag éjjel und nappal robotolni kell, amit én igencsak nehezményezek, bár tulajdonképpen (sosem gondoltam volna) egész belejöttem. Átlagban napi tíz órákat dolgozom rohamtempóban, ráadásul hétvége egyik napja is bejátszik rendszeresen. Ez teljesen nemnormális élet. Igazi bérrabszolgaság. Már várom, hogy vége legyen a szabadságolások időszakának, hogy sürgősen visszaállhassak a megszokott NO túlóra, NO hétvégi munka vonalra, amit csak néha kellett megszakítani. Az a bajság, hogy a kollégák túlnyomó többsége be akar menni önként és dalolva (OMG), merthogy szükségük van a pénzre. Nekem mindig is többet ért a családdal töltött idő és a pihenés. Ráadásul pont mani okokból sem szeretnék bemenni dolgozóba, hiszen gyakorlatilag megsemmisül a lehetőségem bármilyen pókeres akcióra. Meg is látszik a bankrollomon a dolog. Biza rég volt ilyen: azt hiszem már nem éri el a 400-at az össz játékpénzem, ami siralmas. Akárcsak a játékom. Nem tiltelek, de ritkán tudok játszani, akkor pedig a szerszám rosszabbik végén állok folyamatosan. A suska meg csak folyik el, mintha muszáj volna. Ezen kívül haszontalan vagyok. Pontosabban a sok melótól hullában nyomom otthon. Zabálok, alszom, kevés házimunka, pocak növekszik, tolom az energiaitalokat és a sört. Szép új súlyzók porosodnak a szekrény alján, halak fulladoznak az iszapban, még a klassz szülinapi szintetizátorom is visszavonult...
Nos, így ment ez tegnapelőttig. Muszáj volt lépnem, mert ez sehova sem vezet. Még akkor sem lenne értelme, ha degeszre keresném magam a sok túlórával, de természetesen ez nincs így. Indítottam azzal, hogy hazaérvén nem dőltem le, hanem kómát leküzdve nekiugrottam az akváriumnak és nagyon szépen kitakarítottam (Áfonya segített persze szemmel tartani a halakat), úgyhogy most csilli meg villi. Ráadásul feldúsítottuk az állományt 9 új lakóval. Reméljük nem a következő "csak egy maradhat" hegylakócsoport lesz belőlük, hanem sikerül csigainváziómentesen tartani az üvegdobozt és a kaja is elég lesz. Összeraktam a súlyokat és találtam nekik olyan helyet, ahol használaton kívül sem okoznak sérülést családom többi tagjában, és persze el is kezdtem mozgatni őket, amibe bekapcsolódhat a lelkesen kezdett, de lustaságba fulladt 8 perces hasizombuli is.
Pókert még továbbra sem erőltetem, inkább folytatom rendesen a zongorálás gyakorlatait, mert az jó (szeretnék némi jazzanyagot magaménak tudni idővel). Addig sem fogy tovább a bankroll, amivel most elképzelésem sincs, hogy mit kezdjek. Nincs ötletem mit játsszak és hol. Közben olvasom, hogy micsoda csalások folynak highstakes módra és akkor még mennyi minden nem derül ki sosem. Szar ügy, mert rányomja a bélyegét a pókerjátékra. Bár az én szintemen meg tiszta gambling az egész, semmi értelme gondolkodni, azzal csak bukik az ember, mert már a játékosok 80 százaléka egy ultragresszív beleszarok, úgyis segít az rng stílust játszik és nincs az a szemét lap, amivel ne callolna egy allint. És bejön neki a 2-4 out (különösen PS-en), mert eteni kell a sok idiótát, hogy maradjon rake-et termelni. Olyan, hogy hosszútáv, az én játékmennyiségem mellett értelmetlen fogalom. Egyszerűen malacolni kell jó sokat és akkor majd beesik a big score. Nomost ezt így csinálják a legtöbben. Én is szeretnék ilyet. Nem érdekelne, ha rosszul játszom, de sorra behúzom a coinflipeket és 80-20-akat alulról, majd megnyerek egy nagyobb versenyt. Az sem érdekelne, hogy mások milyen mákos fish-nek neveznek, hehehe… De ez ugyebár esélytelen, így marad az, hogy megpróbálja az ember a legjobb formáját hozni, aztán jön a szokásos-szopásos partik sora valami ultraidióták ellen, amivel kiesik vagy lecsúszik, esélytelenné válva a komolyabb eredményre. This is this.
  Van kis szomorúság, mert sajna sógorom szakított a barátnőjével. Sajnálatos, mert igen jók voltak együtt és már tervezgettük a közös nyaralást jövőre. Ráadásul nagyon megszerettük Katát. Persze nem szakítom meg a kapcsolatot vele, mert jó ember (meg dilis is természetesen) és ilyen emberekre szükség van az életben. Kemény most nekik nyilván. Remélem sikerül jóban maradniuk (vagy újra összejönniük, hihi), mert Istit meg alapból csípem ugye mivel lökött, mint én. Más emberek viszont elég parasztok tudnak lenni: Nem értem, hogy lehet belájkolni a szakítás tényét a fészbúkon. No mindegy.
  Volt viszont jó kis sörfesztivál. Már a kollégákkal belekezdtünk egyik délutános műszak után finom cseh csapoltakat fogyasztani, aztán hétvégén családilag is meglátogattuk a főteret, ahol a rendezvény zajlott. Jó kis rock'n'roll zenekar játszott többek között aláfestésnek. Szuper volt a hangulat, ittuk a lét, jól éreztük magunkat. Jövő héten pedig kezdődik a Hírös hét, ami megintcsak alkalmas a szórakozásra. Nem fogunk unatkozni.
 Most vasárnap lesz nagymamám 92. szülinapja. Nem semmi. Ráadásul végre találkozom tesómékkal is, mert ritkán tudunk dumálni élőben. Tortát már megrendeltem. Előtte szombaton (igazából akkor lesz a szülinap, csak a család nagy része nem ér rá aznap) bemegyünk este a központba, mert tuti jó lesz a tüzijáték. Lehet, fogyasztunk is. Nem biztos.

2011. július 20., szerda

Makipénz

  Annyira jó volt a Balcsi! Teljesen kikapcsolódtunk. Vasárnap usgyí Balatonfüredre, egykori lakóhelyemre, mivel meg volt rendelve ugye a jó idő. Ahogy bepakoltunk a tavaly is igénybe vett szállásra, igyekeztünk le a strandra, mert százágra sütött épp a napocs. Király volt, hogy a tavalyi félkezes pancsolás-utánzat helyett ezúttal teljes testi megmártózás és művészi vízibalett volt a soron, amit utolsó cseppig ki is élveztünk természetesen. Két fürdés közti pihiben persze nyílt a hűtőtáska a söröcskére, napszemüveg mögül pedig igyekeztem fókuszálni a parton található látványelemekre (amelyeket azért erősen keresni kellett a sok ocsú között - Gyöngyi szerint hasonló volt a pasifelhozatal is), de a lényeg a pihenésé volt. Könyveket is fogyasztottunk meg mindenféle rágcsát, sütit, stb. Legelsőt persze csak agyilag, mielőtt valaki arra gondol, hogy éheztünk netán. Este pedig irány a túristasétáltató partszakasz, ahol most is jó volt a hangulat (valamint szuper bogármentes idő volt, amit én nagyon tudtam értékelni).
Most talán eszetekbe juthat, hogy mit takarhat a bejegyzés címe... Elmondhatnám már... de nem! :P
  Második nap hosszú alvást vettünk igénybe. Kicsit fura volt nekem, hogy hajnalban nem dagasztotta meg a takarómat Áfonya, ellenben jót szunyáltam. Kajáltunk kicsit, aztán Gyöngyi javallatára (UVsugarak ide vagy oda) kicsit hamarabb mentünk a partra. Mivel már nem hétvége volt így nem volt olyan nyüzsi, de azért épp elegen égtek a napon és a Balcsiban, hogy hangulatos legyen a dolog. Magam is hódolok minden nyáron a pirulásnak, ami aztán kellemes barnás (szinte természetes) színbe megy át a hazaérés utáni napokban, majd nyilván 1 hét múlva le is hámlik, ahogy kell. Ez az én barnulási menüm, függetlenül bármilyen napozókrém, stb használatától. Este csörrentettem régi jóbarátomat, akivel a vacsi után találkoztunk némi sörözés és élménycsere (világmegváltás, egy év "mitörtént", kivelmivan és persze hülyülés) végett. Másnap megint strand (és érdekes módon még mindig nem untuk az ismétlődést...) Este hatra már visszaértünk a szállásra, mert kezdett borulni, de elég is volt napban megfáradt testemnek, majd úgy döntöttünk, hogy ebből eső lesz és rendeltünk némi pizzát. Fincsi volt, közben pedig megjött az égi vihar. Jól gondoltuk, hogy nem kell sétálnunk már. Korrekt volt, hogy 3 napra rendeltem a jóidőt és 3 napig volt jóidő. Ma reggeli távozáskor meg is jegyezte a szállásadó, hogy tán büntetés járna nekünk, mert elvisszük a nyarat. Í.J. Viszont itthon hatalmas viharok voltak, miközben mi utazgattunk hazafelé az enyhe szellős napsütésben. Beugrottunk még fél órára Soltra a kedvenc rokonainkhoz, aztán tovább Kecskemétre. Mire megérkeztünk, már csak a nyomát láttuk a szél és eső tombolásának: mindenfelé letört faágak, stb. Autónk megint megúszta, ahogy szoktuk intézni az ilyesmit. Már nagyon hiányzott a kismacskánk és ő is nagyon várt minket (anyósom nagyon rendes volt, mert napi kétszer is átjött, hogy megsimogassa és kaját/vizet adjon neki egyébként). Most kinn ülök a konyhában, hogy ne zavarjon a tévébulvár a fogalmazásban, őáfonyasága pedig itt alszik mögöttem és őriz, miközben írok, nehogy elszökjek megint...
Szóval ennyi volt a kis nyaralásunk. Szuperül éreztük magunkat viszont nagyon jó volt hazaérni, mint mindig.
További jó nyarat mindenkinek!

Ja, és a makipénz... Az úúúúgy vooolt...hogy egyszerűen nem volt nálunk elég kp., így Gyöngyi megérdezte esti séta közben: "veszünk makipénzt?" Elmentünk egy bankautomatához és vettünk...

2011. július 11., hétfő

40 lettem. Rendben.

 Kis csúsztatás a cím, hiszen majd csak 16-án töltöm be a negyedik ikszet, de most sikerült összejönni a családnak, nomeg ezen a hétvégén már indulunk a balcsira.
Kis feleségem nagyon ügyesen megszervezte az egész szülinapomat, kissé furcsa volt, hogy nekem nem kellett csinálnom semmit. Ebéd előtt jöttek meg sógoromék, de természetesen nem mehettem ki ajtót nyitni, sőt a hűtőtől is eltiltottak (pedig benn figyeltek a söröcskék is sorban). Ez utóbbit egyáltalán nem értettem, de később kiderült, hogy okkal történt a tiltás. Ebéd előtt megköszöntöttük Katát. Elég jó kis pólót készítettem neki:
Izgultam, hogy tetszeni fog-e, de úgy néz ki nagyon eltaláltuk (Gyöngyiék választották ki a három jelölt grafikából). Főleg, hogy most mennek majd Brains koncertre Istivel...
A kaja persze szuper volt most is. Jól belaktunk és következett az ajándékozás. És igen, megkaptam!!!
Nagyon régen szerettem volna már egy elektromos orgonát, mert bár sosem tanultam sajnos zenét (állandóan csak sportoltam), imádom a hangszereket. Nomeg ugyebár abszolút hallásom van, hehe...
Most el is kezdtem az alapoktól a billentyűzést. Természetesen a starwars dallamokat is igyekszünk elővarázsolni. Dorka is rázizzent nyilván a hangszerre, ráadásul neki megy is...
Ezzel persze még nem értek végére a meglepetések, mert nejem a negyvenedikre igencsak felkészült. Egy csodás tortával lepett meg. Íme:
Azt hiszem minden pókeres szeretne valami ilyesmit a szülinapján... Ráadásul finom is. Ma pl. ezt reggeliztem.

Pókeroltam is azért. Tegnapi PS tréfák: bpoligán a szokásos. Ezúttal Kopi ászpárjába toltam az AQ-mat, pedig egész jól játszottam előtte. Közben az első pnews-os homegame-en sikerült Mónival együtt AKo-s allinba menni, de split helyett neki egylapos flush-e lett, míg én kiestem. Aztán PS dejavu-zött egyet, mert a sundaystormon is sikerült ss-ként egy pozíciós lopásra visszatolnom ATs-del, amit a szintén ATs megadott. Nos, jött neki a flush... Így nem kerültem elég mélyre az itm-ben, csak kis pluszt hoztam. Winneren akadozik az sng grind, talán kicsit lazábbra vettem a dolgot az utóbbi napokban a sikeresebb mtt-k miatt. Jobban oda kell figyelnem...

2011. július 8., péntek

Múlt szombati élmények

 Kissé lusta voltam írogatni, pedig történt egy s más. Különösen a szombat volt élménydús...
Gyöngyihez ugyebár jött a barátnője, hogy mennek a pálinka- és borutcába kicsapongani. Én pedig így végre kipróbálhattam, amit már régen akartam: elmentem a helyi pókerklubba. Jó-jó, voltam már egyszer a nyitóbulin, de azóta csak tervezem. (...és Londonban meg Bécsben játszottam, haha...)
Neten néztem, hogy 5K-s deepstack verseny készül, mondom az pont nekem való. Azért vittem némi pluszt is, hátha lekésem a kezdést és mást kell játszanom. Nos végül 8K-s lett a verseny és valóban deep volt: 50K zsetonnal indultunk. A late regek gyakorlatilag nem voltak időhöz kötve, így ha jól emlékszem olyan 47-en jöttünk össze. A mezőny össze sem volt hasonlítható a montesinoival, volt pár kompetens vagy annak tűnő játékos az asztaloknál, de csak annyira, amennyire én szeretem. Nagyon szépen sikerült dolgoznom a partikon, élveztem a játékot. Lassan gyűjtögettem, de folyamatosan. Az első nagyobb kasszát persze egy kemény blöffel sikerült elvinnem, de most nem mutogattam, mert megfelelőnek találtam az imidzsem. Talán a jobbomon ülő plaja volt a leggyengébb láncszem, bár pont sikerült egy kulcsszituban lemákolnia, majd többször kemény két-három outokat húzott be mások ellen is, miközben ecsetelte, hogy miért érdemli meg, hogy nyert. Aztán egyszercsak megfordult a kocka és két alkalommal (!) is sikerült allinben elvinnem a potot tőle, mégpedig a remákkal. Ez ugye úgy zajlik, hogy preflop berakja egy agyondominált lappal a stackjét, de sebaj, mert flopon máris jön a 2-3 outja (kisebb pár szetesedik vagy két párja lesz pl. A8-cal AK-m ellen) viszont turnre avagy riverre visszajavulok ügyesen. Nagyon mulatságosak az ilyen helyzetek (utólag), különösen ahogy tiltre kerül az emberke és elkezdik a többiek piszkálni, hehehe... Az hamar kiderült, hogy szinte mindenki ismer mindenkit rajtam kívül, de ez nem okozott gondot, mert normális társaság jött össze, a klub meg ugyebár szuper továbbra is: osztók profik, struktúra nagyon játékosbarát, a játéktér kellemes, zsetonok nem ragadnak a kosztól, pincércsajszik aranyosak és nincs bagófüst az asztaloknál (ez nekem különösen jól esett). Aztán találtam én is valakit: Beült az asztalhoz egy srác, aki nagyon ismerős volt, csak nem jutott eszembe, hogy honnan. Aztán ő kérdezett rá, hogy nem Csabának hívnak-e. Mondom de. Merthogy én voltam, aki annak idején elütöttem autóval... :-))) Rögtön beugrott persze, hiszen pont simsonklubbosként sikerült fellöknöm a simsonos kollégát. Szerencsére nem történt nagyobb baj, de megmaradt az ismeretség. Nem gondoltam volna, hogy így futunk össze. Jó poén volt, asztaltársak is kiválóan szórakoztak. A versenyen sikerült eljutnom FT-re elég magabiztosan, de végül sajna csak 8. lettem 2 egymás utáni pokerstars-szerű halállal. Előbb AQ-val emeltem poziból és a nagyvak kb. 12-13 BB-vel úgy döntött, hogy megunta a várakozást és visszatolta 89o-val. Adtam, de sajna riverre kapta a 9-esét. Ezután jött az ismerős szitu: AJ-vel tettem be kisvakról, amit a nagyvak instacallolt KQ-val és runner-runner sora lett. Kicsit bosszankodtam, mert nagyon éreztem a versenyt, de irtó jól szórakoztam egyébként. Nyilván menni kell még máskor is...
 Online találtam egy jófincsi kis versenyt winneren. Tolom ugye a lightos sng grindemet lassú haladással a kevés játék miatt, de közben el-elindítok tornákat is. Tegnapelőtt figyeltem fel egy 5 dolcsis rebuyos omahára, amire kellemes 150 körülli fő regel és egyébként 750 gtd. Elsőre megcsíptem egy 4. helyet pedig uraltam az FT-t, majd másnap (tegnap) javítottam kicsit és 2. lettem. Következőt nyilván meg kell nyernem. Ezzel szépen gyarapítom a winner-rollomat is, ami nem árt a 11-es szittyengókhoz...

 Más! Csabi barátom megkért még az osztrák túrán, hogy vigyem már el a nyelvvizsga bizijét és leckefüzetét a gamf-ra, hogy megkaphassa a diplomáját végre. Ez pár nappal később eszembe is jutott és gyorsan kiszedtem a macskám szájából a papírokat, majd irány a fősuli. Mondták, hogy majd szólnak, de kell meghatalmazás. Szóltak. Most várom a postát :-)

 Holnap köszöntünk engem itthon... pedig csak jövő héten kerekedem, de akkor megyünk balcsira. Jó buli lesz nyilván. Várom már. Sógoromék is ráérnek szerencsére, ami jó. Ráadásul mi is megköszönthetjük Katát.
Dupla élvezet. Talán tudjátok milyen az... vagy nem :-)))

2011. június 28., kedd

Szülinap és Bécs

  Csak úgy tobzódunk a szülinapokban… Épp ma van kis feleségem ünnepe, de már vasárnap megköszöntöttük szűk családi körben. Egyikünknek sincs nagy feneke, így a szülinapnak se kerítettünk, viszont ettünk finomat és ajándékoztunk. A mi családunk azért jó, mert szeretünk együtt lenni. Olyankor a legjobb. Boldog szülinapot Kicsim! (Csak hogy minden fórumot kihasználjak.)

  Pénteken betámadtuk pnews-ilag a Montesino-t Bécsben. A buszon megállapítottam, hogy az előzetesen emlegetett light-os mezőny már eleve téves, hiszen igen komoly képességű játékostársakkal mentem ki. Én most először voltam az osztrák klubban és nagyrészt tetszett. Kisrészt meg nem, de az elhanyagolható (szinte mindenki dohányzott, ahol nem volt torna, tehát egyre nagyobb helyen, még a pultos csajszi is). Klassz épületben, a póker szerelmeseinek a javait keresik. Roppant udvariasak és nem okoz gondot, ha a magamfajta ungarische betyár nem beszél németül, mert szinte mindenki tud angolul is. Kommunikáció hiánytalan. Sajna kicsit késtünk a kezdéshez viszonyítva, így az első vakszinten nem tudtunk részt venni. Ez nekem nem esett jól, mert elég turbo versenyre regeltünk és ilyenkor nem árt ott lenni az első perctől kezdve. De ezt betudtuk az első csapatos akciónak. Egyébként villámgyorsan regisztráltak a klubba (még magyar űrlap is volt kitöltésre!), majd a versenyre is. Ráadásul megkérdezték, hogy szmogos avagy mentes helyre szeretnék ülni a tornán. Szóval figyelnek a részletekre is. A mezőny egy álom: limp/fold és főleg limp/call-ból áll a helyiek repertoárja, tehát egy deepebb versenyen hatalmas az edge-ünk a többség felett. Most azonban egy bátor 53o összecsukta a JJ-met, így nekem csak fél órát tartott a torna. Utána lézengtem kicsit, mert sajnos sitngo asztalokat nem indítanak. CG asztalt viszont annál többet. Nemigen az én bankrollomnak megfelelőt, de végül feliratkoztam az 1/1-es holdem várólistára. (Volt egyébként omaha és stud is, de (nekem) magas téten.) Mire beültem, már vagy 4-5 magyar az asztalnál volt, és laphalállal kezdtem, gyakorlatilag semmit nem találtam, dobatni meg lehetetlen volt. Aztán lassacskán elkezdett növekedni a zsetonkupac és pár magyar kolléga távozása után, kellemes helyi emberkék töltötték fel az üresedést, végül plusz 70 körül álltam fel, mikor Macsekka befejezte (szokás szerint fizetős helyen) a tornát és ezzel minden csapattagunk készülhetett hazafelé.
Volt egy érdekes jelenet, kissé mókás, kissé ciki: Ugyebár életem első igazi készpénzes játéka volt és gondosan megérdeklődtem a borravaló juttatást. Igyekeztem is figyelni, hogy adogassak az aktuális osztónak, ha nyerek.  Egyszercsak a recepciós csajszi odasiklik mellém és elkezd súgdosni németül a fülembe dolgokat. Aztán látta rajtam az értetlenséget és hallván a sorrymat angolra váltott. Ekkor kiderült, hogy nem intim ajánlatot akart tenni, hanem finoman jelezte, hogy ugyan ne felejtsek már el adni jattot az osztónak, ha ilyen szép nagyot kaszálok… Igen, pont egy nagy pot behúzásánál elfelejtettem adni, mert közben pincérrel is kommunikáltam, hogy hova rakja le a rendelt sört és ki fizet (Tominak, én… mert róla indultam el felfelé - hihi.) Megegyeztünk, hogy nem felejtem el és milyen jó lesz, ha így utólag perkálok. Érdekes volt, és érthető (az ottani osztók úgy tudom nem kapnak fizetést, csak a jatt a fizetségük), csak fura kissé, mert előtte rendesen adogattam, ha rám került a sor. No mind1, nem fogom elfelejteni ha játszom legközelebb. Ami még nem biztos persze, mivel a cashgame továbbra sem az én műfajom.
Kíváncsi vagyok, milyen tornára lesz viszont a következő szerveződés.

  Lezajlott az első hetem az sng "grind"-en, ami mindössze 45 db játékot jelentett és plusz 45-ben zártam. Továbbra is maradok a winner-en, bár ma pl. alig volt 10 dolláros 6 fős asztal. Helyette mondjuk betfair-en behuztam egy 4. helyet és másik két kis itm-et mtt-n meg kettőből egy sng-t is, így kellemes 120 pluszban zártam a napot. És még el is mosogattam utána… :D (Igen, mégegyszer boldog szülinapot! :-))

2011. június 17., péntek

15-ös

 15 éve vagyunk házasok kis feleségemmel (Nem is beszélve a plusz 5-ösről, ami előtte történt "nem hivatalosan"). Könnyű megjegyeznem, mivel Dorkának majdnem napra pontosan van a szülinapja (csak egy év lemaradásban van persze a házassági évfordulóhoz képest). Úgy gondoltuk, hogy idén nem megyünk vacsorázni, hanem helyette felkerekedtünk és irány Esztergom, ott is a helyi fürdőkomplexum. Már egyszer voltunk ott, így tudtuk hova megyünk. Annyira jól éreztük magunkat, teljesen kikapcsoltunk. Pezsegtünk, áztattunk, napoztunk (király idő volt), úszkáltunk, pancsoltunk, hülyéskedtünk valamint lányommal szétcsúzdáztuk magunkat rendesen.  Kellett is a rápihenés a szerdai ballagási dolgokra. Rokonokhoz mentünk Fehérvárra, de nem túl lelkesen, inkább muszájból (hosszú, nem magyarázom el). Utána viszont beugrottunk másik rokonokhoz Dunaföldváron, akiket imádunk és szuper jól éreztük magunkat náluk. Én 6 napot voltam szabin (szerdáig), Gyöngyi pedig most tölti éppen a héten a sajátját. Készülünk mindannyian, mivel ez ugye szülinapok sora a szűk családban, ráadásul pár kedves barát is mostanra ütemezte a világrajövetele megünneplését. Hááát, nem tudom hogy fogok haladni a sportosodással a rengeteg jó kaja és ünneplés mentén...
Mindenesetre ma beszereztem végre egy futócipőt (Dorkának is vettünk, mert ő már el is kezdte a reggeli edzést), valamint egy klassz kis súlyzókészletet is kaptam névnapomra (előre), mert decathlon áruházban épp akciózták. A hasizmos link ugye megvan ( el is kezdtem már), így semmi sem állíthat meg az egészségesség felé vezető úton. No, nem leszek én budibilder, sem élsportoló (már), de szerintem jobb lesz minden szempontból. Ráadásul a pókerhez is segít talán a testi felfrissülés, mert nagyon rámférne. Már régóta nem figyelem rendesen a bankrollom, csak úgy össze-vissza játszom és most nem voltam rest és összeadtam. Egy szóval sikerült jellemezni: lópikula! Bizony kemény 800 játékra fordíthatót találtam mindössze és az is szétszórva hever 7-8 helyen. Bizony teljesen lemorzsoltam. Hol egy kis bukta, hol egy kis utalgatás, hol egy kis pakolgatás és már el is tűnt a nagyrésze. Most ennyi maradt, megint lehet belőle várat építeni. Úgy néz ki, hogy visszatérek az sng-k világába, mert az jó (nekem). Legalábbis a hétköznapokon. Hétvégén pedig nyomok mtt-ket is, hátha olyan malacos leszek, mint Tuzsi barátom (hihihi). Ezúton is gratula neki mégegyszer! (De minek elpazarolni Egyiptomra, ááááááááá.....)
Most pedig vissza melózni, holnap meg a változatosság kedvéért túlóra a dobozgyárban (lol).

Ja, sikerült végre úgy dizájnosítani a blogot, hogy a megjegyzéseket is el lehet olvasni. Úgyhogy akár írhattok is...

2011. június 6., hétfő

Zuhog

 Megjött rendesen az eső tegnap este. Villámok csapkodtak, zengett az ég meg ami kell. Nyilván ez annak köszönhető, hogy a régóta esedékes kocsimosást megejtettem délután... De sebaj, most öblítés van többszörösen. Áfonya itt mosdik mellettem, mert ő azért parázik a dörgésektől. Kicsiny lányom valahol éppen ázik hazafelé, merthogy nem vitt ma sem esernyőt suliba. Lassan Gyöngyi is jön, de ő szerencsére autóval. Én pedig még a mai adag előtt hazaértem a motorral. Na, családi felsorolás megvolt...
 Kockásítok! Biza ARRÓL van szó. Egyre inkább azt tapasztalom magamon, hogy kezdek hasonulni a korosztályomhoz, vagyis pocak növekszik és közben tunyulok. Persze most értetlenkedve néztek, hiszen köztudott, hogy 25-nek nézek ki meg minden, de biza a póló már feszeng a hasamon egy-egy jó kaja után. Egyik pókeres blogban (hol máshol) találtam egy jó kis linket egy napi 8 perces gyakorlatról, ami hamar hat. (Pedig most mondtam, hogy 8, de mindegy...) Szóval ma nekikezdtem, ahogy hazaértem. Hát nem tudom, nyilván nem jól csinálok valamit még, mert inkább a nyakamon éreztem a dolgot, pedig nem húzgáltam a kezemmel, hanem hasból próbáltam. Na majd belejövök. Viszont kevésnek éreztem, ezért megcsináltam a kar, láb és (talán) fenékizom gyakorlatokat, aztán levezetésként kiporszívóztam a lakást, aztán felmostam és elmosogattam. Nem vasaltam, nehogy azt mondjátok házitündér vagyok (vagy papucs - hahaha). Mostmár azért érzek némi fáradalmat, és család hazaért, így megyünk vacsizni. Utána folyt. köv.
 Mivel keményen edzettem, ezért megérdemelt vacsorát fogyasztok: kockázott bacon-nel és sajttal meghintett kenőmájasos zsemlét, hozzá finom söröcskét jutalomként. Nomost ez egy speciális étrendfajta az edzés mellé, nyilván sokan nem hallottátok még. Most dolgozom ki az egészet és majd publikálom, hogy kövérre... izé degeszre keressem vele magam Amanoba update vagy ilyesmi lesz a neve, de ez még odébb van.Nyilván meg kellene hallgatnom olyan profi sportember véleményét, mint Miki, de én mindig is imádtam enni finomakat és ez ezentúl is így lesz. Régen egyébként ugyanígy mindent ettem, csak rendszeresen sportoltam (mindennap volt valamilyen edzésem, néha többféle is) és családilag is vékony sportos alkatot örököltem. Érdekes, most így visszaemlékezve apámnak sose volt ekkora hasa. Hm...
Na akkor a hétvége: szuper volt. Már pénteken elkezdtem, mert kivettem egy nap szabit. Dorka barátnőjénél aludt, így Gyöngyivel flangáltunk egy csomót a városban, meg nem ettünk itthon, hogy ne kelljen főzéssel és mosogatással tölteni az időt.
Szombaton mentünk a csajsziért és délután megtámadtuk Fecó barátomék hobbiját, ahol kitűnő időben gyümölcsszedés volt betervezve, mert roskadoznak a fák meg minden. Nos remekül éreztük magunkat. Teljesen kikapcsoltunk agyilag és tényleg szuper idő volt. A lányok szedtek meggyet, epret és cseresznyét én pedig söröket a hűtőtáskából és elnyúltam a hintaágyon újságot olvasva. Nejem meg is jegyezte, hogy most olyan vagyok, mint egy igazi férfi... hahaha. Este pedig bementünk a központba némi iszogatásra és fagyizásra. Itt is volt poén. Az mondjuk nem, hogy a kamikáze nevű koktél mindössze egy stampedliben érkezett Gyöngyinek (tudatlanok vagyunk ilyen téren), de a leffe sörök meg Dorka alkoholmentes koktélja rendben volt. Viszont utána lányom sósra vágyott... Ezért elmentünk fagyizni. Odamentünk az elsőhöz, és válogatni kezdtünk. Volt vagy 15 féle és már soroltam volna, mikor szólt a csajszi a pult mögül, hogy biza nem tud mindenből adni, mert fagyott a fagyi... Mondom rendben van, ezért szeretnénk enni. De nem, mert túlfagyott (mivanMivanMIVAN?) Nos jó, akkor mit lehet választani? Ananászt. Na, azt feldu... izé... eladhatod másnak, gyerünk a másikhoz inkább (kb. 40 méter) Ott már volt mindenféle és végre nyalhattunk...
Vasárnap kis feleségem fincsit sütött-főzött, én pedig csak apróságokat csináltam, például végre lecsendesítettem a laptopot, ami kb. 1 éve erőlködik, mert nem találtam meg az a rést rajta, ami eltömődött rendesen mocsokkal. Most végre igen. A takarítást, mint mondtam mára halasztottam...
Amúgy mizu? Nektek is jól telt? :D

2011. június 1., szerda

Vissza a gyökerekhez

 Annyi munkám van, hogy azt sem tudom melyikhez fogjak. Így aztán inkább írok egy postot ide…
Ezúttal nem pejoratív értelemben gondoltam a "Vissza a gyökerekhez" címet, hanem hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy visszatérek ahhoz a játékformához, ahol erősen pluszos voltam a legtöbb teremben. Ez pedig az sng. Winner elég jónak tűnt, ráadásul promózzák is a próbálkozásom, így nekivágtam. Egyelőre csak 5,5-öset és 11-eseket nyomok (csakis sh persze), amíg megnövelem a bankrollt. Jól indult az első nap: 12 darab NLH ment turbós és nonturbós vegyesen, plusz a végén két omaha DON-t is beiktattam. +67-ben végeztem, amivel nagyon elégedett vagyok. Ezt kellene tartósítani napi szinten ebben a hónapban. Azt hiszem ez lesz a hétközbeni program, hiszen igazából nincs annyira időhöz kötve, mint a tornák és ezt a limitet eléggé verni tudom a legtöbb teremben. Van persze pár regulár, de nem mind okosfajta, inkább csak sokat játszik és egyébként is jobb szeretem, ha ők félnek tőlem és nem fordítva. A pnews-ról letöltött termekben hagyományosan elég jó vagyok, remélem ez nem változik ezután sem. Ráadásul most nagyon szimpatikus admin(ok) van(nak) ott, úgyhogy talán hamarosan  visszatér az élet a fórumra és a blogokba, hogy legyen mit olvasni. Egyelőre Dopeman a legaktívabb. (Igen, ő az). Jó lenne, ha a hawaii-os barátok is írkálnának oda, hamár meghalt a hawaii fórum. A bounty versenyen láttam pár ismerős nevet, lehetne blogba fogni lányok-fiúk! Egyelőre csak Rion kolléga aktív onnan, ráadásul mindig azt hiszem, hogy Mretele, mert elorozta a stewie-s avatart - lol. (Hallod Atis? Mit lépsz erre?)
Hétvégékre meg lesznek tornák (az egy-két hétközi ligafordulót leszámítva), de lehet nem erőltetem a riverstars-t, hisz annyi helyen van még játék.
 Nem tudom illik-e ilyesmit cselekedni, de megpróbálok lelejmolni egy haldoklót. Kíváncsi vagyok mi sül ki a dologból. A haldokló nem más, mint az egyik nagy kedvenc: az UB. Lehet, hogy hülye aki ott játszott, de akkor szívesen vagyok az, mivel rövid idő alatt komoly nyereségre tettem szert anno, tökéletes a játékosállomány, valamint nem találtam az rng-ben feltűnően sok csodatörténetet. Szóval kellemes a terem, csak éppenséggel ez már a múltidő, és hamarosan végleg becsuknak nyilvánvalóan. Szerencsére még a fekete péntek előtt jóval kiszedtem szinte mindent a teremből, mert kellett máshova és csak 16 virtuális dollár jut ebek harmincadjára. Viszont most eszembe jutott, hogy ha pénzt nem is látnak az ügyfelek, talán a shopjuk még üzemel a sok felhalmozott promós cuccal, amire most nyilván nincs kereslet. Nos néhány dolog igencsak le volt értékelve, és gyorsan rendeltem is pár pólószerűt. Persze nem olyat, amin hatalmas ub logó van, viszont jól néznek ki. Kiváncsi vagyok, dolgozik-e még a cégnél valaki, aki foglalkozik a postázással.
 Megint indul a fanatsy liga az ophun. Természetesen nagy lelkesen összeállítottam a csapatomat: 
Alaei, Dwan, Greenstein, Katchalov, Mercier (Jason), Mizrachi (Michael), Mortensen, Negreanu, Seidel és Seiver. Eredetileg benne volt persze Ivey is, de pont ma jelentette be, hogy nem indul a fulltiltes botrány miatt, ezért kivettem. Aztán majd jól meggondolja magát egy hét múlva, de a többiek is kivették azt hiszem, így nem oszt nem szoroz ebből a szempontból. Egyébként teljesen egyetértek vele, bár nekem nincs részem a fulltilten, de nem lehet jó, hogy befagyasztották a kifizetéseket egy csomó embernek. Ezért én sem veszek részt az idei a wsop-n és kész! (haha)
 Nos, mára ennyit. Mivel a scifim nem keltette fel az érdeklődést, így nem teszek fel ide részleteket egyelőre. Majd ha már nem lesz más témám…

2011. május 28., szombat

Ligabiga

 No, felraktuk reggel Dorkát a különbuszra és elmentek két napra osztálykirándulni. Furcsa is lesz megint, hogy nem alszik itthon este. Remélem jót buliznak... Mondjuk ez kb. biztos. Este BL döntő a tévében, még az is lehet, hogy tőlem szokatlan módon focit fogok nézni. Sör és tökmag megvan hozzá és most semmilyen pókerligában nincs kötelezettségem éppen. Egyébként is leálltam a PS-es ophuligával, mert nincsen hozzáadott nyeremény, akkor meg nem érdemes órákat töltenem az 1-2 dolláros fordulókkal, ráadásul rendszeresen lemákolnak és csak felidegesítem magam a semmiért. A titanon viszont sikerült megszereznem az összetett harmadik helyet, ami 30-at ért, ráadásul a fordulók is added manisok voltak, így kellemesen teltek a dolgok, bár egyik nap ott is majdnem tiltre vittek. Volt egy remekebb session is, mikor csak a betfair-en játszottam. 3 versenyen 3 itm, ebből 2 döntő asztal, ebből egyet be is húztam. Mondjuk a versenyek sorrendje lehetett volna fordítva is, mivel az 1 dolláros ligát nyertem, az 5-ös omahán lettem ft és a 11-es rebuyos holdemben értem el itm-et, de így is kb. plusz 90-es lett a nap végre. Nagy bánatom viszont a titános csapatbajnokság. Egyszerűen el vagyok átkozva. Várakozás alatt szereplek, miközben a többiek igen jól nyomulnak. Nem jó érzés a csapat visszahúzójának lenni. Félidőben még így is a 6. helyen állunk, de kellene egy kis szerencse nekem is. Mondjuk lehet, hogy kicsit erősebb a captain mezőny, mint a többi, mert mindig van pár igen jó játékos az asztalomnál, de erre nem foghatom. Azért igyexem. Ami még fájóbb és érthetetlenebb számomra, hogy a privát bpo ligánkon egyszerűen katasztrófálisan szereplek. Azt hiszem hátulról vagyok a 4. helyen és valami iszonyatos pechszériában játszom. Tudom, hogy PS, és ott alig-alig nyernek a domináns lapok, de egyszerűen nem tudok elég szarul játszani ahhoz, hogy malacoljak. Muszáj jobb lappal csatába menni többnyire, így aztán remekül leriverelnek, ahogy az szokás. Valamit ki kellene találnom. A söröcske már javított a dolgon, de még nem az igazi. Szerencsére még bőven van forduló hátra, bár a bpo beülőre már elég kevés esélyem van, de legalább tisztes helyezést szeretnék elérni (mondjuk 1-2 fordulót sem ártana megnyerni a presztízs miatt). Hm... no, holnap dupla forduló. Meglátjuk.
 Nos, elkezdtem írni a pnews-on is amolyan naplófélét kedves barátok miatt (és persze piszkos anyagiakért), de semmi olyan nem lesz benne, ami itt ne lenne olvasható. Legfeljebb pár bedbítsztori, hehe. Ha mégis, akkor majd jelzem vagy ide is bekerül.
Más! Anno ifjonc koromban írogattam ezt-azt, illetve belekezdtem pár regénybe, amik természetesen abbamaradtak hamar. Még általános iskolában nyertem egy scifi-pályázattal és azt gondoltam, hogy ez később is menne. Igenám, de a lustaságom mindent le tud győzni (erre már rájöttem) vagy pedig túl sok mindennel foglalkozom és elaprózom az időmet. Mindenesetre egy ifjúsági novellába fogtam még gimi elején (vagy előtte lévő nyáriszünetben), de mára teljesen elavult lett a történet (még nem volt mobil, meg nagy szám volt pl. a hamburger...) Később pedig belekezdtem egy komolyabb dologba: science fiction könyvet indítottam, mert elég jó ötletem volt egy olyan világra itt a Földön, ahol már létezhet egy másik "igazi" élet a virtuális valóságban párhuzamosan a valóval. Nos, nem sokkal ezután behozták a moziba a mátrix filmet... Elég nagy frusztráció volt számomra, hogy elvesztettem az eredetiséget, bár gyakorlatilag teljesen másról van szó, de nyilván mindenki azt hitte volna, hogy onnan loptam az alapötletemet. Nemrég megtaláltam az irományomat, ami még nagyon az elején van és egy csomó dolgot már át kéne írni, mert igencsak egyszerűen töröltem el pl. amerikát a jövőbeni Földről, lol...szóval nem épp science módban. Nos, azért írtam erről, mert talán felteszem ide a blogba az elejét a firkának, bár nem igazán tudom, hogy érdekel-e valakit. Mondjuk egyébként sem ártana begépelnem, mert a file már rég elveszett, csak papíron van meg a pár oldal meg a történet további vázlata és mi lesz, ha egyszer arra vetemedek, hogy folytatni akarom...
Nacsá!

2011. május 11., szerda

Szélmalomharc?

 Tegnap kicsit sok(k) volt, hogy egyszerűen képtelen vagyok KK-val nyerni kulcspartikat. Gyakorlatilag már instafoldolnom kellene ha meglátom, de mindig remélek… hiába. A ligákról, versenyekről azt hiszem ezzel a kombinációval esem ki legtöbbször. Általában preflop allinban, a legkülönbözőbb ellenfelek ellen. Tegnap 3-szor is sikerült megvalósítanom, ebből a legjobb lap egy AQo volt (turn A). Ezenkívül leverte még egy 77 (set flopon) és egy A7o (herocall - river A) is. Mondhatnám, hogy standard szituáció mostmár rendszeresen. Azért a legdurvább mégis a scoop HU versenye volt. Nagyon jól játszottam, türelmesen, szépen lemorzsoltam az ellenfeleim stack-jét. Elég sokat figyeltem/olvastam az ophun pár profi headsupos játékát és azt hiszem sikerült pár dolgot beépítenem a játékomba. A push/fold szakasszal eddig sem volt gondom, mivel a rengeteg sng végén sokat tudtam gyakorolni, viszont a deepebb játékkal voltak gondjaim. No, most igen jól haladtam a versenyen. Első kört egy orosz playa ellen játszottam és aránylag simán hoztam. Másodikként egy angol srácot kaptam, aki hamar tiltre került (valószínűleg egyéb meccsei miatt, mert nálunk semmi különös nem történt az elején) és végül sikerült lecallolnom 2 párral egy hisztérikus blöffjét allinban. Harmadiknak egy brazil kollégával ültem szembe. Nos, igen kellemesnek ígérkezett a dolog. Általában 6-7-szereseket emelt preflop a vakomra, így csak néha kellett visszatolnom és hamar vezetést szereztem. Az én preflop emelésemet 100%-ban 3betelte, így ott is variálhattam kicsit. Többször leépítettem, de visszajött egy-egy allinnal mindig. Aztán végre már tetemesebb előnyt sikerült kicsikarnom. Ekkor már szívesen tolta vissza any2-val, így elég egyértelmű volt, hogy elkapom. 100-as nagyvaknál emeltem a szokásos 230-ig KK-val (ajjaj), mire ő 2800-zal allin ment. Természetesen adtam. Tudott mutatni egy 25o-t… OMG! Flop 5AQ, turn J, river… 2!!! Nos, így nem esett ki, hanem megfordította a dolgokat, utána pedig egy nagyobb poton dobnom kellett turnön (4 szín lenn és allin ment, nálam pedig 99 szín nélkül) és maradt 2600-am. Rögtön ezután JJ-t láttam, amivel szintén emeltem 230-ig, mire ő egy 660-as 3betet nyomott. Természetesen pusholtam, amit instacallolt A4-gyel. A river a szokásos, így szomorúan tapasztaltam, hogy ismét hiábavaló volt PS-en értelmes játékkal próbálkozni, ilyen erővel preflop allin is mehetnék minden körben az első leosztástól kezdve… Nos innen ered a bejegyzés címe. Nem tudom, hogy szélmalomharc-e amit művelek. Egyelőre még van kedvem játszani, úgyhogy nincs probléma, csak a lé hiányzik.
 Több liga is megy most ophun egyszerre és mivel délelőttös vagyok, tudok este nyomulni. Hétfőn jól is kezdődött: Titanon 3., PS 1dollároson 7., PS 3 dollároson 2. lettem. Aztán tegnap már nem sikerült az itm. PS-en 6. és 4. lettem (buborék) valamint a betfairen 5. pedig végig jól ment, de itt is volt ugye a KK vs AQ parti. Összetettben azért nem rosszak ezek a helyek, megpróbálok nagyon odafigyelni. Mellette talán továbbra is bepróbálok egy-egy nagyobb (10-20 dolláros) futamot is, különben ugye nincs esélye a "big score"-nak. Igen, kb. így veszik az emberek a heti lottószelvényt is, hogy remélnek. Azért nekem több esélyem van… Remélem.
 Szóval nem volt valami fényes hangulatom póker után, pláne, hogy kissé összevitatkoztam Gyöngyivel is gyereknevelés ürügyén. (Igen, néha még nálunk is előfordulnak viták, sőt akár veszekedések is. Remélem most nem okoztunk csalódást kedves barátainknak…:-)) Az a szerencse, hogy nagyon jó kis páros vagyunk mostmár lassan 20 éve és szeretjük is egymást, úgyhogy nem szoktuk hosszú távra kitolni az ilyen afférokat.
Különben is hamarosan ugye ivóspartiba akarunk menni a barátokkal, oda már teljes lesz a jókedv. Márcsak a részleteket kell majd megbeszélni. mindenképpen alvóhelyes helyszín kell, hogy ne kelljen senkinek se szárazon maradnia.

 Ugye mostanság sokat gondolkodunk azon, milyen lenne külföldön élni. Luiék miatt pl. Bristol kimondottan szimpatikus helynek tűnik, de még vannak ilyen helyek közel s távol egyaránt. A nyelvkérdés mindig probléma lesz (főként miattam), de inkább csak azért mert nekem lételemem, hogy változatosan és lehetőleg  humorosan dumáljak (sokat), amihez ugye eléggé anyanyelvi szint szükséges, amihez viszont nyelvérzék kellene, ami viszont nincs… Anno Londonban a pókerversenyen próbáltam pár kisebb tréfát mondani, de kb. teljesen értetlen arckifejezéseket kaptam csak válaszul. Talá a masszőr csajszi mosolyodott el valamin, de inkább csak udvariasságból nyilván. (Nem, nem emlékszem mit mondtam! :-)) Ennek ellenére ezt meg lehet szokni és bele lehet jönni.
A másik probléma a meló. Nekem semmi gondom például a takarítással, viszont igen hamar fáradok, pontosabban a derekam, hátam nehezen bírná azt, amit Lui csinál. Persze az ő térdei is kikészülnek, mint mesélte, de nem tudom, hogy ez hosszútávon menne-e. Perpill a nyomdán kívül nincs semmilyen végzettségem, de igazából ott is csak a számítógépes grafikafeldolgozást érzem magaménak (ráadásul speciális programmal dolgozunk, ami nemigen van máshol). Nyilvánvalóan a tökéletes megoldás az onlinepoki lenne, de ahhoz még önbizalmat (és főként bankrollt) kell gyűjtenem. Úgy a mostani 25-szöröse már elég is lenne tartaléknak. Nos, fiatalok vagyunk még szerencsére, előttünk a lehetőségek tárháza, semmiről nem késtünk le. Mindig alakulnak a dolgok, nem vagyunk betojva a jövőtől. Ha majd lépni kell, akkor lépünk. Ennyi.
Ja még egy kérdés: vajon ki lehet csempészni egy macskát pl. Angolhonba? Esetleg simán kivihető? Nade majd utánanézünk időben ennek is, ha netán aktuális lesz.

 Hétvégén itt voltak sógoromék és szombaton jól megnéztük a vadasparkot. Roppant jól éreztük magunkat, annyira aranyos jószágok vannak ott. A rókakolónia pl. tele volt kölykökkel, akik remek műsort adtak. A többi állatot is imádtuk nagyon. Tudom, hogy sokan utálják az állatkerteket, mert fogságban tartják az állatokat, stb. Viszont tény, hogy nem látnánk élőben ennyiféle jószágot, ráadásul (pl. itt a vadasparkban) igyekeznek nagyon jól ellátni minden élőlényt. Tehát én nem vagyok ellene az ilyesminek. Csak mondjuk mind szeretném hazavinni…:-))

Egész jó dolog ez a blogolás. Mármint előtte még kissé nyomott volt a kedvem, de most, hogy írkáltam mindenről, kezd visszatérni belém az életkedv. Tudom ajánlani mindenkinek.

2011. május 2., hétfő

Thorra és Odinra

 Odinra mondom, épp most foglaltam le a balatoni szállásunkat. Júliusban megyünk 4 napra majd Füredre, ahol tavaly is voltunk. Nekünk 3 éjszaka bőven elég egy helyen, erre már rájöttünk régen. Kicsi, de nem elhanyagolható különbség lesz, hogy idén én sem félkézzel fogok feltehetőleg pancsikolni a Balatonban. Maholnap megrendelem a jó időt is, ahogy szoktam és kész is vagyok a nyaralási előkészülettel. Üdülési csekk már megvan rá és ha az idióták nem találják ki, hogy alkotmányilag érvénytelenítik az ilyen papírosokat, akkor irány (majd) kamaszkorom színtere.
 Thorra mondom, voltunk moziban. Mondom, a Thoron voltunk, de nem ültünk t(h)ort. (oké, elnézést kívánok!)Viszont tetszett a film mindenkinek. Lányoknak persze főleg a szöszi szakállas, nekem meg főleg a képi világ. Az (amerikai marvel miatt nyilván kötelező) logikai bukfencek és időnként majdnem nyálba elvitt, de idejében visszatalált történetet szépen helyrerakta a látvány. Nyilván nem ez lesz az évtized filmje (sőt az év filmje sem), de hamár a sucker punch-ról lemaradtam, jó kis szórakoztató laza mozi volt. Persze lányom inkább a barátnőivel nézte meg a korábbi előadáson, mi pedig Gyöngyivel és Fecó barátommal utánuk. Aztán hazahajtottunk és sorbavettünk pár üveg borocskát, mert az jó. Igencsak megfáradtunk, de kellemes kis kikapcsolódás volt.
 Vasárnap anyáknapja is történt. Reggel besétáltunk a piacra a rózsaárusunkhoz, majd lementünk anyu sírjához a hozzánk közeli kistemplom urnatemetőjébe. Nagyon szép és rendezett az objektum, de szegények teljesen eláztak alulról a belvíz miatt. Így most gyakorlatilag a lerakott pallókon közlekedik a látogató jobb híjján. Tán Loki idézte elő ezeket az áldatlan állapotokat, nem tudom, de remélem rendebejönnek a dolgaik és az újabb esőzés nem fog újabb vizeket okozni a teremben. Mondjuk legalább van miért imádkozniuk az atyáknak...
 Szombaton hajnalban persze keltem, mivel úgy volt, hogy be kell mennem melózni (fkphtffpfffff...) De aztán teljes vértezetben... akarom mondani motoros esőgatyában és kabátban, táskával a hátamon, negyed hétkor jött az sms főnökömtől: "nem kell bejönni". Először átfutott az agyamon egy kósza anyázós gondolat, de végülis inkább jó volt így, mintha benn vesztegetem az időmet a melóhelyen. Ám mivel már egészen felébredtem ekkora, nem pihentem vissza, hanem fogtam a legújabb könyvemet (amit ugye ophuról szerváltam ügyesen megint) és nagyon jót olvastam a délelőtt folyamán. Másnapra már el is fogyott a regény. Várom a folytatást... (Nem) mellesleg fincsi lazannya volt az ebéd*, vasárnap meg nyami zuzapörkölt. Jó dolgunk volt, mint mindig ha kajáról van szó...
 Azért Amanobabságok is történtek a héten persze, csahogy legyen mit megosztani. Egyik nap nejemmel megyünk a malomcenter tetejére, hogy kedvenc thaitészta menünket hazavigyük. A pultnál álldogál egy csajszi, a pénztárnál meg a másik. Szerencsére nem érik el a mekis "segíthetek" szőkék színvonalát lefelé, de azért oda kell rájuk figyelni. Okés kérünk, pakolja bele a cuccost, közben megyek a pénztárhoz és mondom a két nagyadagot. Beüti, kéri a pénzt aztán kékhalál... Vagyis nem tudja mi történt, valószínűleg megnyomott valami gombot, amit nem kellett volna és most nem tudja mi legyen, mert lefagyott a pénztárgép. Hívja a másikat, aki pár perc alatt meg is oldja a problémát: Sztornózza a bennragadt tételt, majd újraüti a kaját. A "pénztárosnak" kisebb problémát okoz, hogy most akkor két papír van előtte, de végül sikerül kiszámolni a visszajárót miközben megjegyzi, hogy hát ő nemigen ért ezekhez a dolgokhoz. MIVAN??? Akkor vajh mi a f...urunkulusért állsz éppen ott? Vajon hogy érthet a többi dologhoz, ha ehhez ennyire? Ómájgád! - ahogy az amerikaiak csodálkoznak rá bármire, bármikor. No mind1, végülis nem vette el sok időnket és nem is volt bunkó vagy negatív, inkább vicces az egész. A mindennapi élet apró sztorijai ugye.
 Fogytán a bakrollom. Amanóba! Még nem vészes a helyzet, de azért már elkezdtem óvatoskodni a nevezési díjakkal, ami bizony problémákat jelent nyilván. Önbizalommal nincs gond most perpillanat pókerileg, de valami nem az igazi még mindig. Például az, hogy csak apró kis versenyeket nyerek, a jelentősebb eseményeken pedig rendre elhullok, általában igazságtalanul persze. Thorra és Odinra mondom, ezen ideje lenne már változtatni, mert nem lesz jó vége! (Hörr!)
 Hm, nemsokára illene befizetnem a gyorshajtós csekkemet is... Bizony, az is van (30K forint). Lehet, hogy nem menő, de általában igyexem betartani a közlekedési szabályokat, mert szerintem azért vannak kitalálva, hogy mindenkinek jó legyen. Ennek ellenére jópár hónapja sajna belefutottam egy radarba Pirtónál. Szépen csordogálunk ötvennel, ahogy kell, de közben jött telefon és ahogy Gyöngyi beszélt az ismerősömmel (osztálytalákozót terveztük) kicsit arra füleltem én is. Kb. senki nem volt az utakon, de ilyenkor sem szoktam túllépni a limitet. Viszont nem figyeltem hol járunk, hanem egyszercsak 3-4 autó is elporzott mellettünk. Hopp, már elhagytuk a falut? Akkor mehetünk. No persze! Amint gyorsítottam, máris feltűnt a távolban a helységnévtábla. Basszus, akkor még csak most jön a faluszéle (elnézést, ha netán város). Szerencsére még nem voltam utazósebességen, de 74 így is be lett mérve rögtön. Ez mondjuk még minimális büntetést vonz, de akkor sem esett jól, mikor kijött a papír. No mindegy, így jártam.
 Mára ennyit belőlem. BÚÉK mindenkinek!

2011. április 26., kedd

Perpill


 Túl vagyunk ezen a húsvéten is. Mindenki jóllakott remélem! Most pedig a kevésbé vallásosak megtarthatják az igazi böjtöt, hogy elmúljon a telehas érzése. Én mondjuk ma is sonkát hoztam reggelire…

Ophun pillanatnyilag 3 ligában játszom. A BPO liga úgy tűnt a legkomolyabb, de ugyanúgy személyeskedésbe megy át időnként, mint bármely más sorozat. Ennek ellenére nem rossz buli, bár kicsit lemaradtam az elején, de nem adom fel.  Sajnos az ophus betfairesből már csak egy forduló van hátra. Az első kettőn nem vettem részt, a 3-4-en viszont egy harmadik és egy első helyet húztam be, amivel jól állok, de gyakorlatilag vezethetnék, ha időben kapcsolok. Hm. Jó lenne már ezeket a hibákat (későn kapcsolás) levetkőzni (főleg lustaság) és akkor sokkal nyereségesebbek lennének az ilyen dolgok. Kicsit szétaprózom magam a sok lehetőség között és így elfelejtek ezt-azt. A másik a szokásos heti liga a PS-en. Általában az első felében végzek (ill. végzünk, mikor Gyöngyi helyettesít délutános műszakom idején). Ez jó kis ophupontokat hoz a konyhára, amivel általában sikerül valami jópofát licitálni az aukciós házban. Most pl. megint elhoztam egy fantasy könyvkupon-t. Már meg is rendeltem a következő olvasmányomat, mert perpillanat kifogytam. Azaz van még a "Detto" című, amit félbehagytam másfél éve, talán újra kellene kezdeni, mert nagyon vastag könyv és kicsit elvesztettem a fonalat már. De most inkább várom az új Goldenlane fantasy-t.

 Visszatérve a pókerre: elég érdekes mostanság, hogy kritizálják a játékomat. Ez nem feltétlenül baj. Amikor egy kompetens ellenfél teszi, akkor mindig komolyan veszem a dolgot és figyelek, de sokszor nálam sokkal gyengébb képességű/eredménnyel rendelkező playák teszik ezt. Annyiból renden van ez, hogy inkább nézzenek fishnek, és szépen sétáljanak bele a csapdáimba, minthogy abc póker stílussal legyek kiismerhető. Bevallom, nekem sokkal jobban tetszik pl. Rikk vagy Máté (alias jatekos22) szuperagro játéka, mégha látom is benne a hibákat, de legalább azokat ki is használom. Olyanok viszont ne osszák nekem az észt (pontosabban hiába osztják, csak kiröhögöm őket), akik befeszülve várják a monstert, aztán mivel nem jön, inkább mégis callolnak egy K4s-del, merthogy biztos blöffölni akartam. Speciel örülök a megadásnak, mégha le is malacol, csak ugyanezen népek ömlengései röhejesek másfajta szituációkban (pláne úgy, hogy nincsenek is benne a partiban). Mindezt egy 1-3 dolláros versenyen, ahol köztudott, hogy eleve mind milyen profik vagyunk.
Tudom, hogy rengeteg hiba van a játékomban, de én általában úgy játszom, ahogy a stackem engedi. Ha bizonytalanságot érzek az ellenben, akkor akár súlyosabb zsetonok árán is megpróbálom elvinni a potot. Az sem baj (sőt) ha páran nem értik mit miért csináltam. Van egy sajátos taktikám, amit itt nyilván nem írok le, mert olvassák lehetséges ellenfelek is (hihi), az tény, hogy nem mindig játszom a profik által használt modellek szerint. Mégpedig azért, mert az említett profik rengeteg versenyt tolnak, nekem pedig azon a kevés tornán kell eredményt elérni, ahol sikerül indulnom. Általában elég jó ROI-val rendelkezem a főbb termeimben. Már látom, hogy a pocketfiveson nem nagyon kerülök az első 100-ba a magyar listán sem, mert nagyon sokan tolnak rengeteg versenyt, de ezekből jelentős százalék komoly mínuszban van (ez ugyebár gyorsan kiderül az egyéb statisztikai oldalakról). Bár (sport)statisztika mániás vagyok, de sikerül leküzdenem a késztetést, hogy magamat lássam mindenhol az él közelében.

Érdekes volt, most hogy átköltöztem ide saját blogra, rákerestem amanobára a gugliban. Hogy mennyi emberke van ezen a néven blogolva erre-arra. Megnyugtatnék mindenkit (ha lenne valaki, aki izgul emiatt), hogy semmilyen pókerenkívüli (és személyes élményen kívüli) irományokat nem teszek közzé blogformában. Se politikai, se sakk, se számítástechnika, se más témában. És különben is: miért bitorolják a nevemet? Grrrr…

Visszatérve ide a melóba, nem lett több kedvem hozzá. Nagyon jól elvoltam otthon családommal. Eszegetve, iszogatva, pókerezgetve, játszogatva, netezgetve, vidámkodva, stb. Tegnap egy jó kis sétát is tettünk a közeli dombra ami mesterséges és a neve "Domb". Itt a a síkságon ez úgy született, hogy kiásták a helyet a tónak (szintén mesterséges) és így lett mellette domb is. Nekünk meg egy klassz (mostmár természetvédelmi) hatalmas terület, ahová sétálók, kirándulók, pecások, sportolni vágyók nyugodtan és olcsón bemehetnek (70 forint/fő a gyalogbéka jegy felnőtteknek!) és jó levegőn jól érezhetik magukat. A domb tetejéről pedig az egész városra kíváló kilátás nyílik. Szóval jó kis hely akkor is ha nincsenek rendezvények éppen. (Mondjuk a kéthavonta megjelenő valamelyik cirkusz nekem nagyon nem jön be, de a kisgyerekesek nyilván azt is élvezik.)
Hameg rendezvények: hamarosan beindul a főtéri sörsátrazás, borutcázás… lesz móka bőven. Hahó, mindjárt itt a nyár! Megyünk Balcsira is. Persze csak 4 napra, mert Áfonyát nem bírjuk nélkülözni sokáig. Meg az itthont sem nagyon. Szeretjük a lakásunkat nagyon. Mondjuk ezügyben érdekes is lesz, ha véletlenül (csakis így) kijutok valami véesópéra vagy egyéb nagyobb volumenű versenyre, de majd megoldjuk. Épp Máté (angliai csapattársam) készített egy remek összefoglalót ophun a wsop szatelitekről az összes hálózatban (kivéve PS). Tulajdonképpen van egy-két szimpatikus lehetőség, de még nem döntöttem, hogy érdemes-e tengerentúlra tervezni dolgokat a sok herce-hurca miatt vagy maradjak európai terepen. Hm… de mégiscsak Vegas ugye. Egyszer minden pókeresnek látni kell. Node még fiatalok vagyunk.

2011. április 22., péntek

Level 2

Itt a húsvét, itt a nyúl, Amanoba bloghoz nyúl...

Íme, ideköltöztem!
Ezentúl itt tessék keresni, és ezt a linket fogom feltenni az elérhető helyekre. Remélem hamar megszokjátok. Természetesen felmerülhet a kérdés bennetek, hogy miért. Ígértem, hogy részletes és teljeskörű választ adok. Íme: Csak. (Haha, semmi különösebb oka nincs, csak valahogy ide kellett csalogatni az olvasókat!)
Jó, igazából a skynet kompjútere mégiscsak öntudatra ébredt (köszi, hogy szóltál Arius) és elfoglalta, majd megsemmisítette a régi blogomat. Most szervezem újra itt az ellenállást. A mértékegységem ezentúl az Ohm...
Egyszerre leszek pókerenkívüli és ophus és flopos és hawaii-os és még ami jön. Nem teszek különbséget, mindenhol vannak barátaim és jó arcok, itt majd jól megosztom a nézeteimet. Továbbra sem politizálok, de bármi amanobabság történik, azt természetesen leírom.
 Jó hír (talán), hogy igyekszem többet blogolni, különösen ha ezzel hasonlóra bírom kedvenc olvasottjaimat is. Szerencsére Gyöngyi és Lui így is serénykedik, de talán a többiek is felébrednek és részt vesznek az új szövetségben. (Lesz nagy visszatérő is, ugye???)
Most pedig jó kis eszem-iszomot kívánok mindenkinek, hiszen... tudjátok.

2011. április 1., péntek

Eladva!

Na csak sikerült végre!

Olyan régen gondolkodtam róla, hogy hogy lehetne pénzt csinálni ebből a kis blogból. Most végre sikerült. Igaz, hogy van negatív vonzata is (a kedves olvasóimra nézve), de majd megszokjátok.
Megkeresett egy cég, hogy szüksége van hatalmas reklámfelületre és mivel a blogom elég jól hasít, szívesen megvennék, ha írásokkal is hozzá tudok járulni minden egyes bejegyzésemnél a terméküket dícsérendő. Nomeg muszáj lesz a szerződés szerint persze hetente legalább egyszer írnom, de legalább nem leszek lusta.
Az egyetlen probléma, hogy a cég egy újfajta többször használatos (!) óvszert fog reklámozni a blogomon keresztül. Nem értettem, hogy jön ez az én naplóm eredeti témájához, de azt mondták nem érdekes, csak legyen látogatottság. Úgy működik majd a dolog, hogy rendszeresen küldenek nekem élménybeszámolókat, amit a terméktesztelők állítanak össze, nekem meg az a dolgom, hogy minden bejegyzésemet ezekkel kezdjem majd. Tehát az első 20-25 sor mindig erről fog szólni, de ezt el kell viselnetek a pénzemért (hihi). Gondolom páran már húzzák a szájukat, hogy "na, ez is pénzért bármire hajlandó", de csak részben igaz. Nekem szerencsére nem kell tevőlegesen részt vennem a tesztelésben, csak leírni a dolgokat, ráadásul minden héten kaptok bejegyzést. Najó, erről nincs a szerződésben tiltás, tehát leírom: Nagggyon rendes díjazásban részesülök általuk, tulajdonképpen egy új (komoly) bankrollt tudok felépíteni belőle 1-2 hónap alatt. (A póker úgysem megy egy jóideje.)
Annyit még elárulhatok, hogy a cég egy gyorsan terjeszkedő kínai vállalat. Ezért valószínűleg a blogom címét is meg kell változtatnom majd (Tuzsiék szerint úgyis rosszul írtam, pedig nem.) Bár még nem tudom, hogy lehet megjeleníteni kínai írásjelekkel (ha jól tudom kandzsikkal) azt, hogy "Újra szól a hatlövetű" - merthogy ezt a nevet adták a cuccosnak és a blognak is valami ilyesmit szeretnének. A többit majd a cikkekből megtudjátok.
Szóval remélem nem lesz probléma ezzel senkinek. Ez a jövő és kész.
Jó szórakozást mindenkinek!
Üdv!
Amanoba

2011. március 24., csütörtök

Régen volt, hogy is volt?

Jó régen nem jelentkeztem. Gyakorlatilag Anglia óta, de most kis feleségemtől kedvet kaptam én is a blogolásra. Tényleg London óta nem írtam semmit, kb. azóta döglődtem többé-kevésbé egy náthaszerű valamiben. Hol erősebben, hol kevésbé, de folyton jelen volt és ezt már nagyon utáltam. Remélem mára már túl vagyok rajta végre. Talán a szép idő meghozza az egészséget is. Az igaz, hogy hétvégére megint pocsékot mondanak, de ez már nem vet vissza. Node, nem időjárás-előrejelzés és kórtörténet miatt jelentkeztem ugyebár.


Nem pókerolok. Már majdnem egy hete, és most nagyon jól esik a pihi. Teljesen kiábrándító volt már, hogy majd' másfél hónapja visszatért a szokásos szo*ásos szitu, miszerint képtelen vagyok kulcspartikat megnyerni akármilyen domináns lappal a kezemben. Így aztán a ligákon kívüli életet már nem is igen erőltettem, mert bár volt egy-két FT-m, de semmi egetrengető és vissza se hozta a buktákat. Talán kicsit megint eluralkodott a "mindenáron nyerni kell, mert nem jutunk egyről a kettőre" érzet és ez mindig visszaveti az eredményességet. Most rápihenek, aztán majd hétvégén meglátjuk játszom-e. Moziba viszont megyünk (persze még Gyöngyi arcüreggyulladásától is függ). Valószínűleg megnézünk egy agyzsibbasztó "csakalátványalényeg" filmet. (Igen, a sucker punch-ot.)

Most megint új hatások értek, ami miatt nosztalgiáztam kicsit. Kedvenc sógorom itt volt múltkor barátnőjével, akivel még csak most találkoztam először, de családilag már agyon volt dícsérve. Mint kiderült, nem véletlen... Ráadásul igen tehetséges alkotóművész, olyan rajzokat és szobrokat mutatott, hogy leesett az állam. Erről persze rögtön eszembe jutott, hogy anno mennyit rajzoltam, festettem, verseltem, regényt írtam. Meg az is, hogy az általános műveltségem elég felszínes (LOL). Dorka miatt is örülünk Katának, mert most ő is még több kedvet érez az alkotáshoz, bár igazán el se távolodott, annyit varrogat bábokat, meg fotózgat ügyes beállításokkal. Én meg ügyesen tudok képeket nézegetni például...

Ophus lettem teljesen. Mivel az összes eddig látogatott pókerfórumom gyakorlatilag meghalt, kivéve az említett oldalt, ahol ugyan nicsenek személyes barátaim, viszont pókerélet működik rendesen. Szerencsére a jóbarátokkal nem szűnt meg a kapcsolat, csak nem ott tarjuk. Bár pl. Macsekkal már rég beszéltem egy-két lájkolásnál többet. Hm... azt hiszem fel is hívom mindjárt, hátha örül (vagy hátha zavarom - hihihi).

Kicsit uncsi és poénmentes, de most ez jött ki...

2011. február 16., szerda

Angolhonból hazatérve 2. rész

Hopp még elfelejtettem a másik leglényegesebb partit, ami nem sokkal az előző drilles flop előtt történt és biza igencsak hibáztam benne. Ezt még Tomiéknak is rosszul meséltem, de már teljesen pontosan emlékszem mi történt (rágódtam rajta eleget). Tehát pozícióból emeltem 99-cel 3xBB-t és csak a nagyvak tartott. Flop egy száraz Kxx kicsikkel lett, amit check után fél pot körüli cont bettel támogattam. Kicsit meglepődtem, hogy adta, nem igazán volt mire, inkább olyan volt, mintha floatolni készülne turn-ön. Gondoltam, majd reraise-zel elviszem a kasszát, de ehelyett megint check jött a Q turn-ön és itt nyilvánvalóan hibáztam, ugyanis szintén elpasszoltam. Riveren egy semleges lap és ismét check jött, én pedig egy utolsó hívással igyekeztem menteni a dolgot, de hiába volt fél potnál (ami már igen szép volt) kicsit nagyobb az emelés, nem sikerült kicsavarnom a kezéből a dámáját (a kísérője valami vacak volt, már nem is emlékszem). Valószínűleg a riverbet sem volt túl jó ötlet, látnom kellett volna, hogy nem fogja elengedni a lapját, pedig nyilvánvalóan nem volt erős keze. Vagy pedig egy komolyabb hívással kellett volna kiűzni a potból, bár a turn checkem után kérdéses, hogy bármit is dobott volna. Szóval itt elég sokat buktam, és ekkor már a közepes stack-ek közé csúsztam vissza az asztalon. Ennyit erről.


Tehát ott fejeztem be, hogy Tamásnak drukkoltunk, de láthatóan biztonságosan kezelte a stackjét és így elmentünk kicsit járkálni az estébe. Többek között a kínai negyedben is voltunk, ami igen látványosan volt feldíszítve (talán a kínai újév ünneplése végett). Jó volt megint belevegyülni a túristák és helyiek tömegébe. Egyébként itt szeretném eloszlatni az egyik téveszmét, miszerint nincsenek szép nők az angolok között. Renegeteg csinos leányzó volt mindenfelé. Mondjuk főként a vágottszemű csajszik… De általánosságban igaz volt, hogy adtak magukra az emberek. Ami még feltűnt már az első nap, hogy rengeteg fodrászat van mindenfelé. Kb. 2-3 utcánként. Sokszor egybenyitva egy kávézóval, tehát nyilván társadalmi életet élnek arrafelé a hajformázás ürügyén.
Miután visszamentünk, Tamás ügyesen továbbjutott a második napra, így már biztos volt az itm számára.
Vasárnap pihentünk délelőtt (reggeli kivételével), majd vissza a klubba, ahol várt minket a side event egy 33-as turbo mtt képében, ahol gyakorlatilag semmi nem jött össze nekem, sorra túlhúztak. Majd sikerült majdnem kezdőzsetonra visszamászni, de már erősen növekedő vakoknál, mikor belefutottam QQ-val Máté tízes setjébe. Ezzel búcsúztam, és visszaadtam a tegnapi kiesést. Szerencsére még verseny előtt kötöttünk dealt, miszerint aki 100 felett nyer, az a másiknak kidobja a buyin-t. Mivel Máténak bedrukkoltuk az akkor már remek main event 15. helyen végző Tomival az FT-t, majd a 3. helyet, így nekem sem került semmibe a mellékverseny, mehettünk ünnepelni. Ekkor kiderült, hogy közben erősen rákezdett az eső (egyébként végig csapadékmentes időnk volt). Nosza, fogtunk egy taxit és a szállásunk melett lévő olasz étterembe vettük az irányt, ahol lasagne-t és peroni sört vettünk magunkhoz, majd még egy kis innivalót a szomszéd vegyesboltban a pakisztáni (indiai?) srácoktól, akik állandóan a monitort nézték, hogy ki akar lopni. Megkérdezte tőlem az egyik, hogy honnan jöttünk, aztán azt is, hogy vajh ez a Hungary Argentína mellett van-e. Mikor kiderült, hogy biza közép európa (amit nem is értett, hogy merre lehet) megállapította, hogy nekünk sok tudósunk van és ebben maradtunk, mert már sörözhetnékem volt. Tehát visszamentünk a szobába és kettőig fogyasztottunk, miközben egyre okosabbakat mondtunk a pókerjátékról…

Hétfőn megint reggeli, de ekkor már kicsit untam a sonkatojás combót, és indultunk taxi-vonat-repülő sorral hazafelé. Este sikeresen landoltam 6-kor. Sajnos a reptéri melósok úgy dobálták a csomagokat, hogy eltört a bőröndöm mindkét lába, de nem volt kedvem sorbaállni a panaszkönyvnél, Gyöngyi pedig jött értem autóval, így inkább indultunk és végre otthon voltam megint.
Jó kis kiruccanás volt, teljesen megérte a dolog. Saját pénzből kb. azt a száz fontot költöttem csak, amit vittem kp-ban, a többit szinte teljesen fedezte a nyereménycsomag. Nyilvánvalóan Londonnak csak a töredékét láttam, de így lesz miért visszamenni majd családdal. Bár valószínűleg Bristol lesz akkor a fő uticél ugyebár és London a kitérő… persze ez még nem mostanság lesz, addig még össze kell nyerni pár ilyen csomagot.
Pókerben pedig vissza az online vízekre, esetleg Tallin lehet a következő live úticél betfair módra. Majd kiderül.

Angolhonból hazatérve

Minden újdonság volt... Először is a repülőtér, merthogy anno még 14-15 éve Korfura repültem utoljára (és akkor először) nászútra, de nem igazán emlékszem magára a szálldogálásra. Most erősen kellett figyelnem, hogy hol kell bőröndözni, igazolgatni több soron, stb. Tamás, akivel utaztam, kicsit késett, de szerencsére a becsekkolást online elvégeztük, így sok időt nem vett igénybe, mire a géphez értünk a többszörös ellenőrzésen át. Azért persze volt egy Amanobás jelent, mikor a nagybőröndbe betettem a laptopzsinórt, hogy ne a hátizsákomat húzza az is, de közben mi jöttünk a csomagfeladásnál. Nosza, felpattantam megragadva a bőrönd fülét, de mivel remekül elfelejtettem visszacipzárazni, a benne lévő holmik szép ívben röpködtek szanaszét. Se taps, se ováció nem ha hallatszott, pedig látványosan szálltak a zoknik és alsógatyák. Gyorsan sikerült visszagyömöszölni mindent, így mehettünk a wizzairgépre. Az út rendben volt, sajnos a felhőkből nem sokat láttam, mert nem az ablaknál ültem, de két és fél óra múlva már a lutoni reptéren haladtunk kifelé, magunk után húzva a gurulós dögöket, meg rajtam a laptophátizsák is, mivel Tamás kérte, hogy vigyem a gépet, hogy tudjon közvetíteni a deluxepókeren, és az övé bedöglött indulás előtt. Röpke fél óra alatt rájöttünk, hogy hogyan is lehet vonatjeggyel előbb buszon, majd a gyorsvasúton besuhanni a szitibe, aztán elkezdtem csodálni a várost. Az idő szinte kellemes volt, de a fél óra bőröndös séta végére kissé megfáradtunk, mire megtaláltuk a szállást. Harmadik társunk, Máté csak estére ígérkezett, de mivel ő foglalta a szállást, így odaszólt, hogy tudjanak rólunk. Nem is volt gond viszont a tulaj nő mondta, hogy ha akarunk különágyas szobát hármunknak (nyilvánvaló), akkor két utcával arrébb van egy különbejáratú kis szállás. Így kaptunk kulcsokat és oda átmentünk (tényleg 2-3 perc volt csak). Reggelizni mindig a hotelbe mentünk vissza.

Na, azt hiszem felgyorsítom kicsit az eseményeket, mert sosem érek a végére...
Lepakoltunk, aztán irány a forgatag. Csupa élmény volt számomra. Nagyon élveztem az egészet, rögtön arra gondoltam, hogy ide családdal is ki kell jönni egy hétre majd. Felderítettük a szűkebb kerületünket, aztán befogadtuk Mátét is estére. Másnap délelőtt egy kicsit nagyobb városnézést iktattunk be, itt már okosan fényképezőgépet is vittem, és szinte alig késtünk el a Fox pókerklubból némi eltéve(lye)dés miatt. A verseny kezdésére azért rendben voltunk, regisztrációt megejtettük, monitorokon kinn volt a nevünk az ültetéssel. 16-os asztal, 5-ös szék jutott (végre nem az 1 vagy 9, így az összes ellenfelet láthattam rendesen). Ami rögtön feltűnt, hogy nem tudok angolul. Pontosabban amikor az angolok beszélgettek egymással, szinte egy kukkot sem értettem az elején. Ha én akartam mondani valamit, az rendben volt, de a zsongás és elharapott szavak tömkelegéből elég nehéz volt kihámozni a tartalmat. Azért megoldottam a pókeres szavak pedig nem okoztak gondot. Még cseverészni is támadt kedvem, de mikor szomszédomnak kifejtettem, hogy milyen muris, hogy van a nevezők között egy Christopher Fergusson playa is, elég furán nézett rám. Aztán rájöttem, hogy nem az angolommal volt a baj, hanem nyilvánvalóan fogalma sem volt, hogy létezik ilyen nevű amcsi profi. Sebaj, az asztal barátságos volt, kicsit meg is mosolyogtak, mikor egy emelést rosszul mondtam be, így csak call lett egy nagy potban, de miután mégis elvittem az említett zsetonokat, már nem volt min vidámkodni. (Nekem annál inkább). Nagyon szimpi asztal volt, gyakorlatilag folyamatosan növeltem a stackemet, végig az átlagzseton felett voltam. A verseny maga igen baráti struktúrával rendelkezett, mert ugyan 10K zsetonnal kezdtünk, de 25/50 vakokkal és40 perces vakszintek voltak végig, így bőven játszahtó volt a dolog. Sajna asztalunk elsőként bomlott fel, és akkor átültettek Máté nagyvakjára a másikon. Ő már akkor kissé shortabb volt, így párszori button körbeérés után rám is tolta az allinjét, de nálam pont AQs volt, így én ejtettem ki a versenyből. Sajnos utána nem sokkal jött a feketeleves is. Egy kolléga 300/600-nál szokás szerint emelt a nagyvakomra 1370-et. Erre én már haramadízben 3beteltem, ezúttal ráadásul lappal (AQ-val) 3000-ig. Eddig szokásos dobásai helyett, úgy döntött kemény gyerek lesz: megadta. Előttem még volt 13,5K, előtte 7,3K. Flop remek TTx lett, így rögtön ment is be tőlem az 5K emelés, mire viszont allin lett a válasza. A maradékot már természetesen betettem és tudott mutatni egy KT-t amivel a drilljét floppolta. Ennyit erről, maradt 6K-m, ami az antékkal és vakokkal igen csekély mennyiség. Egyszer még dupláztam, de kicsit később a KQ-m nem bírta leküzdeni egy AJ megadását, így kipottyantam a középmezőnyben. Hm. Nem volt jó érzés. Még nagyon szerettem volna játszani, de fel kellett állni az asztaltól. Maradt a drukkolás Tamásnak...
(folyt.köv.)