Makipénz

  Annyira jó volt a Balcsi! Teljesen kikapcsolódtunk. Vasárnap usgyí Balatonfüredre, egykori lakóhelyemre, mivel meg volt rendelve ugye a jó idő. Ahogy bepakoltunk a tavaly is igénybe vett szállásra, igyekeztünk le a strandra, mert százágra sütött épp a napocs. Király volt, hogy a tavalyi félkezes pancsolás-utánzat helyett ezúttal teljes testi megmártózás és művészi vízibalett volt a soron, amit utolsó cseppig ki is élveztünk természetesen. Két fürdés közti pihiben persze nyílt a hűtőtáska a söröcskére, napszemüveg mögül pedig igyekeztem fókuszálni a parton található látványelemekre (amelyeket azért erősen keresni kellett a sok ocsú között - Gyöngyi szerint hasonló volt a pasifelhozatal is), de a lényeg a pihenésé volt. Könyveket is fogyasztottunk meg mindenféle rágcsát, sütit, stb. Legelsőt persze csak agyilag, mielőtt valaki arra gondol, hogy éheztünk netán. Este pedig irány a túristasétáltató partszakasz, ahol most is jó volt a hangulat (valamint szuper bogármentes idő volt, amit én nagyon tudtam értékelni).
Most talán eszetekbe juthat, hogy mit takarhat a bejegyzés címe... Elmondhatnám már... de nem! :P
  Második nap hosszú alvást vettünk igénybe. Kicsit fura volt nekem, hogy hajnalban nem dagasztotta meg a takarómat Áfonya, ellenben jót szunyáltam. Kajáltunk kicsit, aztán Gyöngyi javallatára (UVsugarak ide vagy oda) kicsit hamarabb mentünk a partra. Mivel már nem hétvége volt így nem volt olyan nyüzsi, de azért épp elegen égtek a napon és a Balcsiban, hogy hangulatos legyen a dolog. Magam is hódolok minden nyáron a pirulásnak, ami aztán kellemes barnás (szinte természetes) színbe megy át a hazaérés utáni napokban, majd nyilván 1 hét múlva le is hámlik, ahogy kell. Ez az én barnulási menüm, függetlenül bármilyen napozókrém, stb használatától. Este csörrentettem régi jóbarátomat, akivel a vacsi után találkoztunk némi sörözés és élménycsere (világmegváltás, egy év "mitörtént", kivelmivan és persze hülyülés) végett. Másnap megint strand (és érdekes módon még mindig nem untuk az ismétlődést...) Este hatra már visszaértünk a szállásra, mert kezdett borulni, de elég is volt napban megfáradt testemnek, majd úgy döntöttünk, hogy ebből eső lesz és rendeltünk némi pizzát. Fincsi volt, közben pedig megjött az égi vihar. Jól gondoltuk, hogy nem kell sétálnunk már. Korrekt volt, hogy 3 napra rendeltem a jóidőt és 3 napig volt jóidő. Ma reggeli távozáskor meg is jegyezte a szállásadó, hogy tán büntetés járna nekünk, mert elvisszük a nyarat. Í.J. Viszont itthon hatalmas viharok voltak, miközben mi utazgattunk hazafelé az enyhe szellős napsütésben. Beugrottunk még fél órára Soltra a kedvenc rokonainkhoz, aztán tovább Kecskemétre. Mire megérkeztünk, már csak a nyomát láttuk a szél és eső tombolásának: mindenfelé letört faágak, stb. Autónk megint megúszta, ahogy szoktuk intézni az ilyesmit. Már nagyon hiányzott a kismacskánk és ő is nagyon várt minket (anyósom nagyon rendes volt, mert napi kétszer is átjött, hogy megsimogassa és kaját/vizet adjon neki egyébként). Most kinn ülök a konyhában, hogy ne zavarjon a tévébulvár a fogalmazásban, őáfonyasága pedig itt alszik mögöttem és őriz, miközben írok, nehogy elszökjek megint...
Szóval ennyi volt a kis nyaralásunk. Szuperül éreztük magunkat viszont nagyon jó volt hazaérni, mint mindig.
További jó nyarat mindenkinek!

Ja, és a makipénz... Az úúúúgy vooolt...hogy egyszerűen nem volt nálunk elég kp., így Gyöngyi megérdezte esti séta közben: "veszünk makipénzt?" Elmentünk egy bankautomatához és vettünk...

40 lettem. Rendben.

 Kis csúsztatás a cím, hiszen majd csak 16-án töltöm be a negyedik ikszet, de most sikerült összejönni a családnak, nomeg ezen a hétvégén már indulunk a balcsira.
Kis feleségem nagyon ügyesen megszervezte az egész szülinapomat, kissé furcsa volt, hogy nekem nem kellett csinálnom semmit. Ebéd előtt jöttek meg sógoromék, de természetesen nem mehettem ki ajtót nyitni, sőt a hűtőtől is eltiltottak (pedig benn figyeltek a söröcskék is sorban). Ez utóbbit egyáltalán nem értettem, de később kiderült, hogy okkal történt a tiltás. Ebéd előtt megköszöntöttük Katát. Elég jó kis pólót készítettem neki:

Izgultam, hogy tetszeni fog-e, de úgy néz ki nagyon eltaláltuk (Gyöngyiék választották ki a három jelölt grafikából). Főleg, hogy most mennek majd Brains koncertre Istivel...
A kaja persze szuper volt most is. Jól belaktunk és következett az ajándékozás. És igen, megkaptam!!!

Nagyon régen szerettem volna már egy elektromos orgonát, mert bár sosem tanultam sajnos zenét (állandóan csak sportoltam), imádom a hangszereket. Nomeg ugyebár abszolút hallásom van, hehe...
Most el is kezdtem az alapoktól a billentyűzést. Természetesen a starwars dallamokat is igyekszünk elővarázsolni. Dorka is rázizzent nyilván a hangszerre, ráadásul neki megy is...
Ezzel persze még nem értek végére a meglepetések, mert nejem a negyvenedikre igencsak felkészült. Egy csodás tortával lepett meg. Íme:

Azt hiszem minden pókeres szeretne valami ilyesmit a szülinapján... Ráadásul finom is. Ma pl. ezt reggeliztem.

Pókeroltam is azért. Tegnapi PS tréfák: bpoligán a szokásos. Ezúttal Kopi ászpárjába toltam az AQ-mat, pedig egész jól játszottam előtte. Közben az első pnews-os homegame-en sikerült Mónival együtt AKo-s allinba menni, de split helyett neki egylapos flush-e lett, míg én kiestem. Aztán PS dejavu-zött egyet, mert a sundaystormon is sikerült ss-ként egy pozíciós lopásra visszatolnom ATs-del, amit a szintén ATs megadott. Nos, jött neki a flush... Így nem kerültem elég mélyre az itm-ben, csak kis pluszt hoztam. Winneren akadozik az sng grind, talán kicsit lazábbra vettem a dolgot az utóbbi napokban a sikeresebb mtt-k miatt. Jobban oda kell figyelnem...

Múlt szombati élmények

 Kissé lusta voltam írogatni, pedig történt egy s más. Különösen a szombat volt élménydús...
Gyöngyihez ugyebár jött a barátnője, hogy mennek a pálinka- és borutcába kicsapongani. Én pedig így végre kipróbálhattam, amit már régen akartam: elmentem a helyi pókerklubba. Jó-jó, voltam már egyszer a nyitóbulin, de azóta csak tervezem. (...és Londonban meg Bécsben játszottam, haha...)
Neten néztem, hogy 5K-s deepstack verseny készül, mondom az pont nekem való. Azért vittem némi pluszt is, hátha lekésem a kezdést és mást kell játszanom. Nos végül 8K-s lett a verseny és valóban deep volt: 50K zsetonnal indultunk. A late regek gyakorlatilag nem voltak időhöz kötve, így ha jól emlékszem olyan 47-en jöttünk össze. A mezőny össze sem volt hasonlítható a montesinoival, volt pár kompetens vagy annak tűnő játékos az asztaloknál, de csak annyira, amennyire én szeretem. Nagyon szépen sikerült dolgoznom a partikon, élveztem a játékot. Lassan gyűjtögettem, de folyamatosan. Az első nagyobb kasszát persze egy kemény blöffel sikerült elvinnem, de most nem mutogattam, mert megfelelőnek találtam az imidzsem. Talán a jobbomon ülő plaja volt a leggyengébb láncszem, bár pont sikerült egy kulcsszituban lemákolnia, majd többször kemény két-három outokat húzott be mások ellen is, miközben ecsetelte, hogy miért érdemli meg, hogy nyert. Aztán egyszercsak megfordult a kocka és két alkalommal (!) is sikerült allinben elvinnem a potot tőle, mégpedig a remákkal. Ez ugye úgy zajlik, hogy preflop berakja egy agyondominált lappal a stackjét, de sebaj, mert flopon máris jön a 2-3 outja (kisebb pár szetesedik vagy két párja lesz pl. A8-cal AK-m ellen) viszont turnre avagy riverre visszajavulok ügyesen. Nagyon mulatságosak az ilyen helyzetek (utólag), különösen ahogy tiltre kerül az emberke és elkezdik a többiek piszkálni, hehehe... Az hamar kiderült, hogy szinte mindenki ismer mindenkit rajtam kívül, de ez nem okozott gondot, mert normális társaság jött össze, a klub meg ugyebár szuper továbbra is: osztók profik, struktúra nagyon játékosbarát, a játéktér kellemes, zsetonok nem ragadnak a kosztól, pincércsajszik aranyosak és nincs bagófüst az asztaloknál (ez nekem különösen jól esett). Aztán találtam én is valakit: Beült az asztalhoz egy srác, aki nagyon ismerős volt, csak nem jutott eszembe, hogy honnan. Aztán ő kérdezett rá, hogy nem Csabának hívnak-e. Mondom de. Merthogy én voltam, aki annak idején elütöttem autóval... :-))) Rögtön beugrott persze, hiszen pont simsonklubbosként sikerült fellöknöm a simsonos kollégát. Szerencsére nem történt nagyobb baj, de megmaradt az ismeretség. Nem gondoltam volna, hogy így futunk össze. Jó poén volt, asztaltársak is kiválóan szórakoztak. A versenyen sikerült eljutnom FT-re elég magabiztosan, de végül sajna csak 8. lettem 2 egymás utáni pokerstars-szerű halállal. Előbb AQ-val emeltem poziból és a nagyvak kb. 12-13 BB-vel úgy döntött, hogy megunta a várakozást és visszatolta 89o-val. Adtam, de sajna riverre kapta a 9-esét. Ezután jött az ismerős szitu: AJ-vel tettem be kisvakról, amit a nagyvak instacallolt KQ-val és runner-runner sora lett. Kicsit bosszankodtam, mert nagyon éreztem a versenyt, de irtó jól szórakoztam egyébként. Nyilván menni kell még máskor is...
 Online találtam egy jófincsi kis versenyt winneren. Tolom ugye a lightos sng grindemet lassú haladással a kevés játék miatt, de közben el-elindítok tornákat is. Tegnapelőtt figyeltem fel egy 5 dolcsis rebuyos omahára, amire kellemes 150 körülli fő regel és egyébként 750 gtd. Elsőre megcsíptem egy 4. helyet pedig uraltam az FT-t, majd másnap (tegnap) javítottam kicsit és 2. lettem. Következőt nyilván meg kell nyernem. Ezzel szépen gyarapítom a winner-rollomat is, ami nem árt a 11-es szittyengókhoz...

 Más! Csabi barátom megkért még az osztrák túrán, hogy vigyem már el a nyelvvizsga bizijét és leckefüzetét a gamf-ra, hogy megkaphassa a diplomáját végre. Ez pár nappal később eszembe is jutott és gyorsan kiszedtem a macskám szájából a papírokat, majd irány a fősuli. Mondták, hogy majd szólnak, de kell meghatalmazás. Szóltak. Most várom a postát :-)

 Holnap köszöntünk engem itthon... pedig csak jövő héten kerekedem, de akkor megyünk balcsira. Jó buli lesz nyilván. Várom már. Sógoromék is ráérnek szerencsére, ami jó. Ráadásul mi is megköszönthetjük Katát.
Dupla élvezet. Talán tudjátok milyen az... vagy nem :-)))